Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
A törvényhatósági bizottság tagságának összetételét bemutató táblázatból kitűnik, hogy a rangsorban a földbirtokosok után a papok következnek. Az 1920. évihez viszonyítva, még némi növekedés is tapasztalható. Utánuk az ügyvédek sorakoznak, s csak azután találjuk a gyárosokat, iparosokat, majd kereskedőket és hivatalnokokat. A képviseleti arányokat figyelembe véve azt is tapasztalhatjuk, hogy 1920-hoz viszonyítva 1924-re a földbirtokosok, bérlők, a bankigazgatók és a kereskedők aránya csökkent. Különösen az utóbbi jelentős, hiszen közel 13 százalékos a csökkenés. Ez azt is mutatja, hogy az 1920-as évek végére az ipari és mezőgazdasági termelés került előtérbe, szemben az évtized eleji nagyfokú kereskedelemmel. A statisztika azt is jól érzékelteti, hogy az 1920-as évek elején mennyire zilált volt a gazdasági élet. Ilyen szempontból helyes megfigyelni az 1920—1922 közötti időszakban a törvényhatósági bizottság virilis tagságában végbement változásokat. Ennek alapján azt tapasztalhatjuk, hogy a földbirtokos, a kereskedő, az ügyvéd és a bankigazgató társadalmi réteg körében volt legnagyobb a fluktuáció. 47 8 A gazdasági élet stabilizálódása eredményeként a törvényhatósági bizottságban is tapasztalható bizonyos fokú állandósulás. Összességében azonban mégis úgy értékelhető a 10 év alatt végbemenő fluktuáció, hogy a válságos gazdasági és politikai körülményeknek megfelelően alakult, hiszen a törvényhatósági bizottság tagságának 42,85 százaléka cserélődött ki. 47 7 Nem szabad azonban ilyen egyértelműen a fluktuáció okát a gazdasági, politikai helyzetre viszszavezetni, mert a természetes elhalálozás és az ifjú tulajdonosok felszínre kerülése is befolyásoló tényező. A gazdasági, politikai élet stabilitása esetén azonban közel sem ilyen nagymértékű lett volna a tagság kicserélődése. A törvényhatósági bizottság virilis tagságát nemcsak a puszta gazdasági helyzet határozta meg, hanem az is, hogy az illető adózónak egyszeresen vagy kétszeresen számították-e az adóját. Ugyanis a vonatkozó jogszabály alapján a kétszeres adószámításnak különböző jogcíme volt. 47 8 162
