Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre

nyokra alkalmazzák, a lakosság ügyeit az állam, illetőleg az uralkodó osztály érdekeinek megfelelően intézik. Hazánkban a polgári közigazgatás 1848. évi törvények megjelenésével vette kezdetét, amikor megalkották a felelős magyar minisztériumot és megtették az első lépéseket a közigazgatás átszervezésére. A polgári közigazgatás kimunkálása azonban még váratott magára, mivel az 1848—49-es szabadságharc elbukott, s az ezt követő években magyar államiságról, és így sajátos magyar polgári közigazgatásról nem is beszélhetünk. Ezt csak az 1867 utáni korszak tudta megteremteni, kimunkálni. Ismeretes, hogy az 1867. utáni magyar kapitalizmus fejlődését több tényező sajátságosan befolyásolta. Elsősorban az, hogy a polgári demokratikus forradalom 1849-ben elbukott, s így Magyarország függetlensége nem oldódott meg, a feudális nagybirtokrendszer továbbra is fennmaradt, és a polgári demokratikus vívmányok nem bontakozhattak ki. Másodsorban Magyarországon a polgári állam a nemzetiségek elnyomója maradt. Harmadsorban hazánk fejlődése továbbra is Ausztria függvénye volt. Így ipari fejlődésünket a külföldi tőke beáramlása, és a mezőgazdaságot a nagybirtokrendszer továbbélése determinálta. Mivel Magyarországon a kapitalizmus győzelme a földesurak és a burzsoá osztály kompromisszumával valósult meg, így a mezőgazdaság tőkés fejlődésében a feudális és kapitalista elemek keverednek, az iparfejlesztés pedig elsősorban a mezőgazdaságra épül. Hazánkban megmaradt a nagybirtokrendszer és a földesúri osztály, de helyi vonatkozásban vezető szerepet különösen a középbirtökosság játszik az ország politikai életében. Ebből következik, hogy az állami szervek, a polgári államigazgatás szervezeti felépítésében, a hatáskörök meghatározásában sem jártak el következetesen. A lényegében még a rendi államszervezet maradványait hordozó területi önkormányzati hatáskör bizonyos vonatkozásai tágan adtak lehetőséget a feudális maradványok továbbélésének. A magyarországi dualista állam közigazgatásának központi szervei a minisztériumok és más, fokozatosan létesített országos hatáskörű központi hivatalok voltak. A területi közigazgatás rendszerének egyik formája a törvényhatóság volt. Már utaltunk rá, hogy a törvényhatóság önkormányzati jelleggel működő középszintű államhatalmi és közigazgatási egység. Törvényhatósági jelleggel működtek a vármegyék és az ún. törvényhatósági joggal felruházott városok. A közigazgatási szervezet az államhatalmi szervek irányítása és ellenőrzése alatt áll, mint közhatalmat megvalósító végrehajtó-rendelkező szerv. Legfontosabb testületi szerveik voltak a vármegyei és városi törvényhatósági bizottságok, ahol a kormányt a főispán 13