Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
III. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilizáció kibontakozásáért 1921-1925
2. Közmunka alap (1890. évi 1. t.c. 51. §.). 3. Munkássegély alap (1898. évi 2. t.c. 71. §. és 1898. évi FM. rendelet). 4. Községi iskola alapvagyon (ott, ahol van a közös birtokból e célra kihasított terület) (42972/1884. sz. V. K. M. rendelet). 5. Azok az alapítványok, amelyeknek van miniszterileg jóváhagyott alpítólevele. 6. A községi pénzkezelési szabályrendelet szerint vezetendő letét. 35 2 Miniszteri engedély nélkül semmiféle más alapot nem lehet kezelni a községeknek. A felsorolt alapokról zárszámadást kellett évenként készíteni, és azt jóváhagyás céljából a megyei törvényhatóságokhoz kellett felterjeszteni. A községek háztartását a járási számvevőség ellenőrizte, a megyei törvényhatósági bizottság hagyta jóvá és a belügyminiszter vizsgálta felül. Ez a szigorú, több hatóság által végzett felügyelet a községek pénzgazdálkodását igen nehézkessé tette. Az infláció természetesen a községek pénzgazdálkodását is válságossá tette, csak a legszükségesebb működési, fenntartási költségeket tudták fedezni, s fejlesztésre nem is gondolhattak. Az évenként meghatározott és jóváhagyott költségvetés — mind a megyei törvényhatósági központnál, mind a városoknál és községeknél — két tényezőből tevődött össze: szükségletből és fedezetből. A fedezetet a bevétel biztosította, amelynek három fő forrása volt: az állami javadalmazás, illetve támogatás, a pótadókivetés és az egyéb helyi bevételek. Az állami támogatást mindig a helyi bevételi forrás volumene határozta meg, ezért elsőként minden esetben ezt kellett tisztázni. A helyi bevételi forrás egyfelől a kivetett pótadókból, másfelől az egyéb bevételekből (bérleti díjak, kamatok, bírságok stb.) származott. A MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁG 1922—1925. ÉVI HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSE Év Fedezet Állami támogatásból Pótadóból Egyéb saját bevételből összege: K összege: K °/o összege: K % összege: K % 1922. 6 256 243 1 857 290 29,7 4 323 571 69,1 76 382 1,2 1923. 141 578 978 19 659 878 13,9 118 237 862 83,5 3 681 238 2,6 1924. 1 174 033 141 412 845 100 35,3 753 932 615 64,4 7 255 426 6,1 1925. 6 313 587 500 158 423 750 25,1 4 859 987 500 77,0 1 453 600 000 23,0 126
