Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
III. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilizáció kibontakozásáért 1921-1925
ran változtatta beosztását. Egy főispáni kinevezés alkalmával pl. 1925-ben 20 tisztviselő beosztását változtatták meg, de más alkalommal, évről évre is állandóan napirenden levő iéma volt és az egészséges fluktuálódástól eltérő. 1925-ben dr. Bobory György, főispán lemondott állásáról (vagy lemondatták), és birtokára visszavonult, mely öt év alatt olyan gyorsan gyarapodott, hogy felkerült a legtöbb egyenes adót fizetők élvonalába. Bobory György helyébe a kormány Isaák Gyula alispánt nevezte ki főispának, aki a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésén letette a hivatali esküt. Vagy szónoki szegénységből, vagy politikai labilitásból rendkívül vérszegényen fogalmazta meg politikai hitvallását a keresztényi, a nacionalista és a szociális demagógia eszméit. Pedig igyekezett a Tanácsköztársaság leverése óta mindent elkövetni az ellenforradalmi rendszer hatalmának kiépítéséért, mégis — a kinevezés, az eskütétel után — a következőképpen nyilatkozott: „Íme itt állok, Önök előtt. Nem hivalkodásból kérem, de szükségét érzem, hogy kérjem, mondják meg bármikor nyíltan, hivatottnak látnak-e az állás betöltésére." 33 7 Ügy látszik, hogy hosszú távon nem látták hivatottnak, mert alig másfél évi működés után megvált a főispáni széktől. összességében még az 1921—1925 közötti időszakban is jelentős marakodás, törtetés színhelye volt vármegyénk. Az uralkodó osztály valamennyi rétege nagyobb befolyásra törekedett, hogy minél több haszon jusson a nép egyre fokozódó kizsákmányolásából szerzett profitból. Az 1925-re elért politikai konszolidáció a gazdasági helyzet javulását is elősegítette. A megyei közigazgatás átszervezésére irányuló törekvések A vármegyei tisztviselői kar munkájának minőségét az a tény is befolyásolta, hogy milyen területi egység keretein belül dolgozik. Pl. a nagy közigazgatási egység rendkívül sok hátránnyal járt, mivel egy tisztviselőre több ügyfél jutott, másfelől sok időt kellett eltölteni utazgatással és harmadik sorban nehézzé vált az áttekinthetőség. Magyarország egészéhez viszonyítva Heves megye a közepes megyékhez tartozott, eléggé kedvezőtlen földrajzi fekvéssel, mivel a megyeszékhely a megye keleti határszélén helyezkedik el, másfelől a megye két városa egymáshoz közel fekszik, így a megye közigazgatási, egészségügyi, kulturális központjait a távoleső községek lakosai nehezen érik el.. 121
