Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április

Az ellenforradalmi rendszer azonban hatalmát nemcsak iskolai politikájával támaszthatja alá, hanem a széles felnőtt lakosság fokozottabb nevelésével, az ellenforradalmi rendszer ideológiájának állandó propagálásával, ugyanakkor a munkásosztály eszméinek lejáratásával, sárba tiprásával. Ezeket az alapvető eszmei célkitűzéseket a felnőtt lakosság körében végzendő „népművelési" munkával valósíthatták meg. A népművelési munka csak 1920-ban veszi kezdetét a proletárhatalom leverése után. Üj mozgalmakat, egyesüléseket, szervezeteket hoznak létre, amelyek egy eszmét szolgálnak: a keresztényi szellemiséget, a féktelen nacionalizmust. így az iskolán kívüli népművelést a vallásosság, a nemzeti elfogultság és a szomszéd népek gyűlölete, az ellenforradalmi rendszer törvényeinek tiszteletben tartása hatotta át. Az iskolán kívüli népművelési munka három főbb területre terjed ki: analfabéta tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások és műkedvelő csoportok tevékenységére. A lényegi munka azonban csak az 1921/22. tanévben indult meg, addig a szervezés, az eszmei meghatározás volt napirenden. 1920-ban alakult meg — a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére, a Szabadoktatási Bizottság, amely megyei szinten hivatott a népművelést irányítani. Erre az időszakra tehető a levente egyesület megszervezésének kezdete is, amely kulturális feladatot csak másodlagosan látott el, mivel elsődlegesen katonai szolgálatra történő előkészítés volt a célja. A megalakításának befejezése és működésének folyamatossá tétele csak 1921 után fejlődött ki. 105