Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírásai - Tanulmányok Heves megye történetéből 1. (Eger, 1973)
Jogosulatlan mentesítések a kuriális-majorsági házhelyek és lakóik jogi helyzetének tisztázatlansága miatt
szolgálat (megyei útépítés, közmunka) és fizetés (közadók) alul ki akarják vonni, holott urbarialis gyalogfunduson laknak. Pedig vannak elegendő cselédjeik az udvaraikban. Ezek eddig is ki vágynák véve mindennemű szolgálat és füzetes alul. Folyamodunk, hogy ezen szabad személyeket a közönséges szolgálat és füzetes alá rendelni méltóztasson." 1 8 Heves mezővárosban 1848 előtt a kisebb birtokú földesurak az úrbéri zsellérek egy részét is „úri majorságukhoz csatolni erőszakolják". A szolgabíró a földesurak oldalán foglalt állást. Szerinte a panaszosok „nem úrbéri, hanem majorsági belső telken telepedve vannak s részint szerződés mellett, részint hűségük jutalmául kapták házhelyüket. Sem adót, sem városi szolgálatot nem teljesítettek, úri szegődött jobbágyok lévén.". Hevesen egyébként a zselléreknek alábbi öt típusa élt a jobbágyfelszabadítás, illetve elkülönzés időszakában: 1. úrbéri házas zsellérek száma: 255, 2. kint a határban az ötödrészi kenderföldeken telepített, krakói majorsági zsellére száma: 58, 3. bent, a város belterületén lakó és tak~ sások néven ismert majorsági zsellérek száma: 13, 4. azon hevesi zsellérek száma, akiket földesuraik majorságaiknak tartanak: 20, 5 még kérdés alatt levő taksások száma: 36. 1 9 Különösen a borvidéken, meg a síkvidéki nagy majorüzemek mellett szaporodott meg ennyire a földesúrnak teljesen kiszolgáltatott majorsági zsellérség, a későbbi summások, részesaratók ősei. Örökösen mozgásban voltak, áttelepedtek egyik földesúr majorházából a másikéba. Földjük nem volt, tehát a rovásadókivetésből való, jogosulatlan kihagyásuk nem csökkentette az adóköteles földeknek sem terjedelmét, sem rovásait. De voltak — legalábbis kétes jogállású — házaik, melyeknek adómentessége már nem lehetett közömbös a falu egészét terhelő adók arányosabb elosztása szempontjából. És voltak a falu közös legelőjén tartott állataik, részük volt a falu közös haszonvételeiben, barmaik használhatták a többi adófizető által drágán bérelt, pusztai legelőket. Megadóztatásuk méltányos lett volna. 28
