Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából (Eger, 2018)

Dokumentumok - VI. Református felekezeti iskolák fenntartásának és államosításának forrásai

12. kgy/1937. Tárgy: R. k. egyházközség kérelme iskolakert használata iránt. Előadó körjegyző felolvassa a rk. egyházközségnek a képviselőtestülethez írt beadvá­nyát, melyben a politikai község tulajdonát képező, s jelenleg teljes egészében a ref. is­kola, illetve a ref. tanító által használt iskolakertből a rk. iskola részére oktatás céljára, annak 1/3-ad részét kéri használatra átengedni. Mivel úgy tartja méltányosnak, ha a politikai község a tulajdonát képező iskolakertből a községben lévő mindkét feleke­zeti iskolát egyaránt részesíti, s ezzel alkalmat és módot nyújt arra, hogy az iskolakert rendeltetésének megfelelő cél szolgálatában álljon. Felolvassa előadó a ref. egyháztanácsnak ez ügyben hozott, s az iratokhoz csatolt határozatát, mely szerint ref. egyházközség a kérdéses iskolakertet magáénak tartja. Hubay Mihály ref. lelkész, képv. test. tag indítványt tesz, melyben határozatilag kéri kimondani, hogy az iskolakert nem a politikai, hanem a ref. egyházközség tulaj­dona, s csak tévedésből került a politikai község tkvi tulajdonába. Hivatkozik a közs. képviselőtestületnek 1924. évi szept. 2-án e tárgyban hozott 18/kgy.l924 - 421/1923. I. kj. szám alatt hozott határozatára, valamint a ref. egyháztanács fentebb említett állásfoglalására. Előadó körjegyző a politikai község nevében erélyesen tiltakozik az ellen, hogy az iskolakert a ref. egyházközség tulajdona volna, mert az az egyidejűleg bemutatott tkvi betétkivonat tanúsága szerint is még 1875. év június 22-én 6293 tk. sz. a. úrbéri rendezés alapján került, s van jelenleg is a község tkvi tulajdonában, az tehát a község­nek törzsvagyonát képezi, s mint ilyet csak az 1886. évi XXII. te. 110. §-a alapján lehet a községnek elidegeníteni vagy megcsonkítani. Hubay képv. test. tag indítványának mellőzésével javasolja, hogy maradjon meg a képv. testület szigorúan a tárgy mellett, a tulajdonjogi kérdést kapcsolja ki határozatából, mert ez nem képezheti a fentiek szerint vita tárgyát, és csupán az iskolakert használatára nézve, a használat mikénti megosztására szorítkozzon határozatában. Dorcsák József képv. test. tag felszólalásában arra utalt, hogy a most kért 1/3-ad részt a rk. egyházközség illetve iskola már a múltban ténylegesen használta is az is­kolakertnek ezt a hányadát, ő mint a jelenlegi rk. tanító szintén használta. S annak idején úgy szűnt meg a használat, hogy a ref. egyházközség bizonyos összeget követelt használati díj címén a rk. egyházközségtől, amit ez utóbbi vonakodott megfizetni arra hivatkozással, hogy az iskolakert a politikai községé, legfeljebb a községnek volna joga használati díjat követelni, de akkor mindkét vallásfelekezettől egyaránt és a használat arányában. A használat megszűnése óta több ízben kérelmezte a rk. egyházközség a használatba való visszahelyezést az egyenlő elbánás elvére és az iskolai oktatás hátrá­nyára való hivatkozással, eddig eredménytelenül, ezúttal tehát méltányos és igazságos határozatot kér a képviselőtestülettől, s ebben őszintén bízik is. 283

Next

/
Oldalképek
Tartalom