Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából (Eger, 2018)

Dokumentumok - VI. Református felekezeti iskolák fenntartásának és államosításának forrásai

Döntés: A földingatlanok A. bekezdése alatti kert teljes egészében az állam tulajdonába megy át. Indoklása: Bizottság megállapítja, hogy ez a tanítói kert mindig tisztán tanítói természetbeni kert illetmény volt s ezért az államosítás hatálya alá esik, mint iskolai célvagyon.

Döntés: A földingatlanok B. bekezdése alatt leírt földingatlan teljes egészében az egyház tulajdonában marad. Indoklás: Bizottság megállapítja, hogy a leírt ingatlan soha nem volt elkülönítve, javadalmi jegyzőkönyveken nincs keresztülvezetve, az egyház hasznosította kishaszonbérletben. A régi tanítói javadalmakat a földbirtokrendezés során igénybe vették teljes egészében, azután határozta a presbitérium a jelenleg leírt földingatlannak a tanítói helyi javadalom céljára való hasznosítását. Az egyház tulajdonában meghagyott 100 k.h. fölből sem ténylegesen, sem telekkönyvileg a B. alatt leírt földingatlan elkülönítve nincsen. Ezt a földingatlant csereképpen hagyja bizottság az egyház tulajdonában, mert lemondott az államosítás hatálya alá nem eső tantermek tulajdonáról az állam javára.

Döntés: A C. alatt leírt iskolai gyakorló területet a bizottság meghagyja a község tulajdonában. Indoklás: Bizottság azért döntött így, mert a gyakorló terület az 1947/48. tanítási évben nem szolgált iskolai célokat.

Szolgalmi jog biztosítása: A bizottság biztosítja a központi iskolaépületben a 3. sz. tanterem használatát tanítási időn kívül egyházi összejövetelek céljára, mert ez a joga eddig is biztosítva volt.

Bizottság biztosítja a község tulajdonában hagyott gazdasági gyakorló területre az iskola használati jogát, mert ezt a területet a község is ennek szánta és mindig is ezt a célt szolgálta. Azonban 1945-től 1948-ig kishaszonbérletben hasznosította a község. A volt iskolafenntartó egyházközség képviseletében megjelent Szilva Sándor ref. lelkész a bizottság döntései ellen észrevételt nem tesz.

A bizottság jelen jegyzőkönyv miniszteri példányához csatolja a javadalmi jegyzőkönyvet és a kataszteri birtokív másolatát.

Ingóságok: A bizottság a jelenlevő szakértők kijelentése alapján megállapítja, hogy az 1948-as államosítások során az iskola minden ingóságát leltárba vették és azokból sem azelőtt, sem azóta elidegenítés nem történt.

Döntés: Az iskola leltári naplójába felvett összes ingóságok az állam tulajdonába mennek át.

Észrevétel: Az MNDSZ megbízásából megjelent Kálosi Jánosné a bizottság azon döntésével nem ért egyet, amely a tanítói földingatlan javadalmakat az egyház tulajdonában hagyja.

Az 5 példányban készült jegyzőkönyvből és a hozzá tartozó vázlatrajzból egy-egy példányt kap a volt iskolafenntartó, az állami iskola igazgatója és 3-3 példányt Heves vármegye tankerületi főigazgatója.

Fenti jegyzőkönyvet jelenlévők felolvasás, értelmezés és megértés után jóváhagyóan aláírták.

K. m. f.

256