Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából (Eger, 2018)

Dokumentumok - III. Heves és Külső-Szolnok vármegyei települések protestáns közösségeinek néhány 18. századi forrása

Ad 2-um: Ezen két helységnek mostani prédikátorjai neveztetnek úgy, mint Sza- lóki Kis Sámuelnek, az abádi pedig Csete Mihálynak, bizonyos esztendeit ezen meg­nevezett két helységben béhozatott első prédikátoroknak nem tudják nevezni, mivel csak 24-25 esztendeje annak, hogy a tanúk ezen helységet, mint pápisták lakják, honnand. Ad 3-um. Azt sem tudják, hogy hány esztendeje légyen annak, hogy ezen két hely­séget megszállották, a feljebb említett okbúi, mivel pedig mind a két helységben ide­jövetelek idejében már voltak templomok és prédikátorok, innend arról sem tehetnek semmi bizonyságot, hogy hová jártak azelőtt isteni szolgálatra avagy keresztelésre. Ad 4-um. Tudják azt és vallják, hogy tisztelendő plébános úr minden harmadik ünnepen, ha csak akiknek gátlásai engedték, mindenkor által jött isteni szolgálatra, de többször törtintek elmaradásai az említett víznek gátlásaitúl mint sem általjöve- tele. Mivel csak első tisztelendő plébános Kerekes József mostan mádi plébános úrral is törtint oly szerencsétlenség, hogy midőn beteghez ide hozzájok csónakon hozatott volna, a nagy szélvész miatt a rétek között a nádon kellett meghálni őkigyelmének nagy életének veszedelmével. Második lévén Kmet András mostani szurdokpüspöki plébános úr, ki is midőn sorra és rendszerint hozzánk isteni szolgálatra jött volna, a haboktúl elővétetvén elmerült csónakja, maga a Tiszába esett, mentéje és kalapja mai napig való elveszésével, magának pedig mások által való veszedelmes kiszabadúlásá- val. Törtintek ezek mellett más szomorúságai is katolikus felebarátainknak, úgymint sokan közöttünk valóknak utolsó üdejek óráján szentség nélkül kellettek e világbúi kimúlni, a feljebb említett gátlásoknak miatta, kik rendszerint a többieknek elfelej­tésin kívül következnek ekképpen: helységünk lakosa Kakas András feleségestül, Ju­hász Andrásnak felesége, Tóth András feleségével, Krup Jakab, Stenda György, kik mindnyájan az említett víznek sok akadályai miatt, hogy plébános uram által nem jöhetett szent sacramentomoknak619 szolgáltatása nélkül holtak meg, bizonyosan tud­ják és vallják, és ha emlékezhetnének nevekre 40 személy is holt meg szentség nélkül a katolikusok közül. Emellett csak a keresztelendő gyermekekkel is vagyon sokszor oly bajok, hogy egy holnapig, hat hétig is kereszteletlen kell tartanok és törtint, hogy elvivén a keresztelendő kisdedet keresztelni a habok és szélvész miatt a rételen és nádakon kellett vélek hálni, mind magok, mind pedig a kisdedek élete veszedelmé­vel. Egy szóval oly keserves állapotban vannak, hogy mivel kevesen tudnak evezni és csónakozni, ha a fenn említett szükségek rajtok vannak nagy fizetésekre kell jó al­kalmatos csónakozó embereket nékik fogadni. Vannak pedig sok szegények közülök, hogy akiknek ilyen módjok nincsen, úgymint a csónakosnak megfogadására lelkek veszedelmével mulatják el. Ad 5-tum: Erre valamint az előbbeni bizonyságok egyenlőképpen vallják, hogy ezen két helységnek szomszédságában minden afféle vizek akadálya nélkül vannak 619 sacramentomoknak (sacramentum, lat.): szentségeknek 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom