Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából (Eger, 2018)
Dokumentumok - III. Heves és Külső-Szolnok vármegyei települések protestáns közösségeinek néhány 18. századi forrása
1 után hoztak magoknak különös prédikátort, de sem egyet, sem mást nem tud nevezni, mivel sok prédikátorjok lévén gyakran változtak a helységnek kicsinysége miatt. Abádon egy sem, hanem Szalókon egy Pákozdi nevű prédikátor, aki Abádrúl vitetett hozzájok circiter tíz vagy tizenkét esztendővel ennek előtte holt meg. Ad 3-ium: Annak bizonyos esztendejét nem tudja megnevezni, hogy mikor és hány esztendeje annak, amidőn Abádot megszállották, de nevezetesen provocálja magát Molnár Jánosnéra, aki legelső született akkor télen, mihelyest ősszel Abádott megültek, kinek üdejérül megtudni, hány esztendeje légyen Abád megszállásának. Innend Szalókot négy vagy öt esztendővel utóbbi helységnek ítili lenni, és még prédikátorjok nem lett, Abádra jártak keresztelkedni, az abádiak hasonlóképpen míg nékiek nem volt, Dersre mint legközelebb való helységbe jártak. Amint a fent említett személy, ki Abádnak megszállásakor mindjárt születtetett, Dersre keresztségre vitetett. Ad 4-tum: Egyebet nem tapasztalt a tanú, hanem hogy sok akadályoztató volta miatt a Tiszának mindenkor nem jöhetett plébános uram, és egykor azt is látta, hogy midőn veszni tért volna a jég, élet-halál között vezette által a Tiszán a jégen Nagy András nevű abádi lakos plébános uramot, amint emlékezik hétköznap lehetett. Ad 5-tum: A nmes vrgyében levő kálvinista szomszéd helységek: legelső Tiszaderzs (Ders), aki Abádtúl és Szalóktúl mintegy négy-öt jó dűlő földnyi messzeségre vagyon, a másik Tiszaszentimre (Szentimre), ez egy mérföldnyire, a Nagykunságban Kunmadaras (Madaras) egy jó mérföldnyire, azután Kunhegyes, ez is egy mérföldre, még ugyanezen vgyben Tiszabura (Bura), ez is egy mérföldnyire. Ez megnevezett helységekben mindenikben vannak a kálvinistáknak templomaik és prédikátorjaik, amely megnevezett helységekben vallások szerint mindenütt vagyon exercitiumok. Ad 6-tum: Szűcs Istvánt, Oláh Erzsébetet vallja ezen dologban jó tanúknak lenni. Septimus testis Stephanus Szűcs helvetice confessionis Abádiensis taxalista D. D. Borbély annor, circiter 70. juratus, examinatus, fassus est.610 Ad 1-mum: Abád és Szalók oly közel lévő két helység, hogy különböztetni nem lehet, mert úgy van összeragasztva, mintha csak egy volna. Vagyon ezen két helységben mind templom, mind prédikátor, mind a két helységben tapasztott sövénybűi álló a templom, hanem az abádi nagyobb a szalókinál, és abban is különbözik, hogy az abádi mind a két végin szegletes, a szalókinak pedig egyik vége kerekdék, ért pedig a tanú ezen két mostan feltaláló templomon kívül mind a két helységben nádbúl, csak olyan ól formára csinált templomokat is, amelyekben járt is. Úgy nemkülönben deszkaharangot is ért Szalókon, kit csak fa koloncokkal vertek, és azzal zörgették össze a népet. Ad 2-dum: A mostani két helységbéli prédikátorokat nevezni nem tudja, de személyében ismeri őket, úgy rendszerint ezek előtt való prédikátorokat sem tudja nevezni. Midőn pedig Zsárnai abádi prédikátor volt, arra jól emlékezik, hogy ez mind 610 A hetedik tanú Szűcs István református abádi lakos, Borbély urak adózója, körülbelül 70 éves, eskütétel után vallotta, (lat.) 161
