Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából (Eger, 2018)
Bevezető
püspök-földesúrral való viszonyára vonatkoznak,6 de fontosnak tartottunk közölni egy nagyobb horderejű, az országos visszhangot is kiváltó, felségárulással vádolt mezőtúri prédikátor perének egyes dokumentumait is.7 Külön fejezetekben közöltük az evangélikus egyházközségek gyülekezeti házainak, templomaik építésének ügyiratait, a protestáns egyesületek alapszabályait és alakuló közgyűlési jegyzőkönyveit, valamint a felekezeti iskolákra és főleg azok államosítására vonatkozó iratokat. A kötet utolsó fejezete az államszocializmus vallásügyi helyzetébe nyújt betekintést, ebben az egyházak tevékenységével, lelkészek és tanítók politikai magatartásával kapcsolatos forrásokat közöltünk. Az iratokat tematikus fejezetekbe csoportosítottuk, több okból. Egyrészt a mai Heves megye területén a protestantizmus elterjedése, története időben és térben nem egységesen, súlyát, hatását tekintve pedig eltérően jelentkezik és bontakozik ki, másrészt korai története egybeesik a török hódoltság korával és ebből a másfél évszázadból írott források alig maradtak. A kötet szerkezeténél figyelembe kellett vennünk a térség egyházkormányzati, illetve a közigazgatási beosztásának eltérését is, tekintettel arra, hogy jelenleg három református egyházkerülethez tartoznak azon települések, melyek évszázadokon át az egyesült vármegye részét képezték. A forráskötetbe elsősorban még nem publikált iratokat közöltünk. Kivételt ez alól a gyöngyösi reformáció történetének néhány forrása képez, melyeket közel egy évszázaddal korábban betűhív átírásban adtak ki. Ezek a gyöngyösi protestantizmus reprezentatív forrásai, ezért mi is közzétettük, de a modern átírás elveit alkalmazva és magyarázattal ellátva. A címben a forrás rövid tartalmi meghatározása mellett megadtuk a kiadás helyét és idejét, feltüntettük a forrásszöveg jelzetét és a 20. századi, többnyire közigazgatási iratok kivételével, a fennmaradási formát, illetve az esetleges megpecsételés tényét is. A közölt dokumentumok között számos irat esetében az aláíró tisztségviselők, hivatalnokok neve nem teljes alakban, esetleg csak családnévvel, vagy szignó formájában került az iratra. Mivel e személyek azonosíthatók, kilétük ismert, ezért ilyen esetekben szögletes zárójelben egészítettük ki a szóban forgó neveket. A HL VI. és VII. fejezetben egy-egy ügy kapcsán szorosan összetartozó iratokat közöltünk. Amennyiben ezeknek egymástól eltérő jelzete és fennmaradási formája volt, azt nem az irategység, hanem az egyes irat szövegét követően tüntettük fel. 6 A vármegye falvainak református lakosságára vonatkozó adatokat Id.: Borovszky S.: Heves vármegye; Mihalik В. V.: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon; Szederkényi N.: Heves vármegye története II-IV. 7 Az ügy eseményeit ld.: Bán I: Polgári Mihály. 76-79. 13
