Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kozma György: Ki Támadta Táncsicsot 1845-ben?

Kozma György: Ki támadta Táncsicsot 1845-ben? 285 Irodalom ERDÉSZ, 1982. Felelete egy szabad polgárnak, 1845. GULYÁS, 1941. GULYÁS, 1978. HAJDÚ, é. n. HERMANN, 1969. HERMANN, 1970. KÓKAY, 1998. KOVÁCS, 1970. ERDÉSZ ÁDÁM: A Békés megyei Levéltár Táncsics Mihályra és korára vonatkozó gyűjteménye. Békési Elet. 1982. 3. 291-298. p. Felelete egy szabad Polgárnak a' sajtó-szabadságáról írt munkájára egy Rabnak. Miskolczon, 1845. ([Külső borítón:] A' sajtó-szabadság bírálata.) GULYÁS PÁL: Magyar írók élete és munkája. 4. köt. Bp., 1941. GULYÁS PÁL: Magyar írói álnév lexikon. 2. változatlan kiadás. Bp., 1978. HAJDÚ HELGA: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár válogatott kéziratainak leíró katalógusa. [1960-es évek, gépirat.] HERMANN ÉVA: Die Geschichte der Schrift Sajtószabadságról nézetei egy rabnak von Mihály Táncsics. In: Studien zur Geschichte der deutschte der deutsch-ungarischen literischen Beziehungen. Berlin [1969], 214-239. p. HERMANN ÉVA: AZ Anti-úrbérválság megjelenésének története. In: Petőfi és kora. Szerk.: LUKÁCSY SÁNDOR VARGA JÁNOS. [Bp.,] 1970. 289-307. p. KÓKAY GYÖRGY: Táncsics Mihály „Népkönyv"-ének történetéhez. Magyar Könyvszemle. 114. (1998) 1. 61-63. p. KOVÁCS MAGDA: Fejezetek a cenzúra reformkori történetéből. In: Petőfi és kora. Szerk.: LUKÁCSY SÁNDOR VARGA JÁNOS. [Bp.,] 1970.249-288. p. 55 Csorba Ákos, (Palotai) ügyvéd, író, lapszerkesztő. Született Szent-Margita pusztán (Szabolcs vm.) 1838. április 8. napján. Apja Csorba Endre, az egri káptalan uradalmi tisztje, anyja Sztanich Zsuzsanna. Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon, Kassán és Nagyváradon cégezte. Bölcseletet hallgatott Aradon, majd a csanádi papnevelő intézetben volt két évig teológus. Kiugrása után katona, majd postamester lett. Nagyváradon magántanulóként tette le a jogi és bírói vizsgákat. Később ügyvédi oklevelet is szerzett. Pályafutása során Arad, Temes és Szörény vármegyékben volt esküdt, főjegyző, kir. hadnagy, ügyvéd, tiszti főügyész, helyettes alispán. írói és hírlapírói működése során 17 regényt és közel ezer cikket, beszélyt és tárcát írt. írói álnevei: Cs. Palotai Ákos, (P. Á.). Élete végét Budapesten töltötte, ahol igen szűkös viszonyok között élt. Ott is halt meg 1902. januárjában, a Szent István kórházban. Vö. SZINNYEI, 1893.426-427. h., GULYÁS, 1941. 1119. h. Palotay Ákos álnevét eddig sehol nem jegyezték. GULYÁS, 1978.; DEBRECZENI, 1992.