Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Bitskey István: Egy humanista polihisztor Egerben: Celio Calcagnini

68 Eger és Várad Különösen szoros kapcsolatokat ápolt Calcagnini Egerből a váradi püspökség humanista köreivel. Elsősorban Perényi Ferenccel, a fiatal váradi püspökkel, akinek szinte atyai módon adott tanácsokat, nagyra értékelve antik irodalom iránti érdeklődését. Már Bunyitay Vince is hangoztatta, hogy Váradon a Vitéz János által meghonosított humanista szellem tovább öröklődött, főpaputódai körében hagyománnyá vált, hogy tudósokkal vették körül magukat, s azoknak tanait a helyi káptalani iskola hasznosította.

3

2 Ebbe a légkörbe illeszkedett Perényi vágyakozása az egyházi kötöttségektől való szabadulásra, amit bizalmasan megvallott az Egerben tartózkodó olasz humanistának. Calcagnini könyveket küldött neki: a kért Liviust ugyan nem tudta megszerezni, de Diodorus Siculus, Seneca, a krisztianizált neoplatonista Synesius, valamint Erasmus munkáit elküldte.

3

3 Legtöbbre azonban Vergilius költészetét értékelte Perényi, később az ő szövegeit is megkapta itáliai szellemi patrónusa révén. A püspökön kívül más váradiak is az olasz tudós kapcsolatrendszerébe tartoztak, többek között a bolognai egyetemen tanult Magyi Sebestyén, váradi olvasókanonok, Janus Pannonius Guarinopanegyricusának kiadója, valamint Giovanni Bonzagno váradi prépost, aki korábban Estei Hippolit egri püspöki javainak kormányzója volt.

3

4 Ugyancsak váradi kanonok volt Philippus Albaregalius is, több levél címzettje. A váradi orientáció aligha véletlen: Vitéz János ottani ténykedése megalapozta a püspöki székhely hírét a tágabb régió humanista értelmiségének köreiben. Studium et amicitia A levelezőpartnerek előkelő névsora és a levelek szivélyes hangvétele egyaránt azt mutatja, hogy az olasz polihisztor életszemléletének központjában a stadia humanitatis állt. Már Magyarországra érkezése után röviddel - minden bizonnyal az ovidiusi toposzt követve - azt írta Ferrarában maradt barátjának, Camillo Vistrinónak, hogy nagyon hiányzik neki az otthoni táj és szellemi környezet („ ...ego procul a patria, procul a studiis meis... "),

i

5 ugyanakkor azonnal hozzálátott új tartózkodási helyén a tudósi kapcsolatok kiépítéséhez, leveleiben gyakran szerepel a barátság (amicitia) fogalma. Kitűnik írásaiból, hogy nem igyekezett résztvenni az Estei Hippolit kíséretében oly közkedvelt udvari mulatságokban, vadászatokban, hanem minden idejét a könyveknek és az eszmecseréknek szentelte. Krakkóban sem a mennyegzői ünnepségek, hanem a humanisták társaságának keresése kötötte le figyelmét. Magyarországról 32 BUNYITAY, 1883.1. k. 370-372. p., II. k. 54-55. p. 33 „Caeterum animi mei erga te observantissimi testes mitto ad te Diodorum Siculum de gestis Philippi regis; Senecae opusculum, si modo Senecae est, de morte Claudii; Synesii de laude calvicii; et Ersmi Móriam cum commentariolis non omnino aspernandis". Analecta, i. m., 84. p. 34 ÁBEL-HEGEDŰS, 1903. 86-87. p. 35 ÁBEL-HEGEDŰS, 1903. 80. p.