Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Böőr László: Volt egyszer egy emléktábla

80 pedig a tápiószecsői honvédségi táborban tartózkodott. Október 30-án fegyver után kutatva a honvédség és a nemzetőrség házkutatást tartott a házban. Fegyvert azonban nem találtak, mert azt ifj. Bene Mihály magával vitte a laktanyába. Este 6 órakor menye meglátogatta apósát. Másnap - október 31-én - reggel id. Bene Mihályt holtan húzták ki a borjújárási legelő kútjából. Akkor is, azóta is tisztázatlan, hogy megölték vagy öngyilkosságot követett el. A községi halotti anyakönyvben fulladás szerepel a halál okaként. Tény, hogy „a szentmártonkátai véres események" ügyében ítélkező Pest Megyei Bíróság is mérlegelte az öngyilkosság lehetőségét. A terjedelmes 102 oldalas - bírósági ítélet 1957. szeptember 9-én megállapította: „Az eddig feltárt adatok határozott alapot nem szolgáltattak annak eldöntésére, hogy néhai Bene Mihály gyilkosság áldozata lett-e vagy önkezével vetett véget életének. " Az ítélet utolsó mondata pedig így hangzik: „ Mindezeknélfogva a bíróság az iratokat az ítélet jogerőre emelkedése után áttenni rendelte a Pestmegyei Ügyészséghez néhai Bene Mihály halála körülményeinek további felderítése tárgyában nyomozati intézkedés végett". Erre a pótnyomozásra azonban - tudomásom szerint - nem került sor. A bíróság előtt álló negyven fő vádlott egyikét sem vádolták meg a gyilkossággal. Súlyos börtönbüntetést kaptak viszont azok, akik részt vettek a 26-i támadásban (8-10 év). Nem említi id. Bene Mihály meggyilkolását az 1959-ben összeállított szigorúan titkos belügyi összesítő sem. Ezek a tények az öngyilkosságot látszanak igazolni. Nagy Vilmos (1927) a Pestmegyei Rendőrkapitányság századosa volt. Nevét a Pest megyei ellenforradalom „rémtetteit" bemutató brosúra nem tartalmazza. Életéről és haláláról jelenleg csak annyit tudok, hogy a Pestmegyei Rendőrkapitányság Aradi utcai központjában lett fegyveres összecsapás áldozata, így Lakatos Péterhez hasonlóan-annak ellenére, hogy a megyei rendőrkapitányság munkatársa volt-véleményem szerint nem tekinthető „az ellenforradalom Pest megyei mártírjának." Lázár Flórián (1916) rendőr törzsőrmester volt Dány községben. Nevét és halálának körülményeit a megyei brosúra szintén nem tartalmazza. Halálának oka egyértelmű: bal vese táján lőtt seb. melynek következtében léproncsolás, belső vérzés majd szívbénulás és légzésbénulás állt be. A gyilkosság körülményeit azonban már a korabeli források is eltérően írták le. Az Országos Rendőrkapitányság központi ügyeletének november 24-i jelentése szerint „ Gödöllőn Lázár Flórián rendőr törzsőrmestert, amint a lakására ment, Kompoti nevezetű egyén vesén lőtte. A tettest, aki a megállapítás szerint fegyveres felkelő volt, keresik. "

2

9 Az ún. Fehér könyv'" II. kötetében ezt olvashatjuk: „Dányon Lázár Flórián rendőr törzsőrmestert hazafelé menet lőtte agyon orvul Hangadi István dányi lakos. " Ugyanezen kiadvány III. kötetében Lázár Flórián fényképe mellett már a következő szöveg található: „Egy ellenforradalmi csoport előbb a lakásán kereste, majd estefelé, miközben szolgálati helyére ment, lelőtte. "

31 Fenti forrásokkal szemben azonban a Pest Megyei Bíróság megállapítása szerint a 29 Belügyminisztérium Történeti Irattára 2-100-25. BM Országos Rendőrkapitányság központi ügyeletének napi jelentése 1956. november 24. 30 Ellenforradalmi erők... 1957. II. köt. 94. p. 31 Uo. III. köt. 132. p.