Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Varga László ifj.: Igazoló eljárások Egerben

642 ki a hatalmon lévőket, 1946-ban új fegyverhez nyúlnak, éspedig a B-listázáshoz.

34 Ahogy a bizottság már 1945 végén írja: „Nem ezen, hanem a B-listán fog eldőlni a baloldali politika sorsa. Abban a bizottságban pedig minden igazoló bizottságból ott lesz az, akivel szembe az elmúlt rendszerben nem állítottak tanút; vádat sem közöltek, hanem titkos minősítéssel egyszerűen elnyírták, névtelen följelentésre internálták, vagy házkutatást rendeztek nála".

3

5 Irodalom BlBÓ, 1986. GYARMATI, 1996. JAKAB, 1979. Két év ... 1947. BlBÓ ISTVÁN: A magyar demokrácia válsága. In: Bibó István: válogatott tanulmányok II. 1945-1949. Vál., szerk.: HUSZÁR TIBOR-VIDA ISTVÁN. Bp. 1986. GYARMATI GYÖRGY: A közigazgatás újjászervezése az „ideiglenesség" korszakában. Történelmi Szemle 38. (1996) 1. 63-98. p. JAKAB MIKLÓS: Társadalmi változás és a magyar értelmiség. 1944-1948. Bp., 1979. Két év hatályos jogszabályai. 1945-1946. Szerk.: BACSÓ FERENC és mások. Bp., 1947. 34 B-lista alatt a mindenkori rendszer által tömeges elbocsátásra kijelölt személyek névsorát értjük. Általában rendszerváltásokat követően állítanak össze ilyen listákat. 1945-ben B-listára döntően azok kerültek fel, akiket az igazoló bizottságok nem igazoltak, vagy akiket igazoltak ugyan, de feddésben részesültek, illetve azok, akik nyugatról érkeztek haza. A listán szereplő személyek többségét politikai okokra visszavezethetően elbocsátották állásukból és ezen felül még egyéb hátrányos megkülönböztetésben is részesültek. 35 HML XVII. 408/2.