Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Tóth Ágnes: Az evangélikus egyház és a bácskai németek a visszacsatolás után

TÓTH ÁGNES AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÉS A BÁCSKAI NÉMETEK A VISSZACSATOLÁS UTÁN Bevezető Az első világháború utáni évtizedekben a kelet-közép-európai országok német kisebbségi közösségei korábbi eltérő gazdasági-társadalmi helyzetük, az adott országok nemzetiségi politikája, valamint Németország változó intenzitású és hatásfokú befolyásának következtében más-más utat jártak be. A kis-antant országok - Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia - kormányai már a '20-as évektől kezdődően támogatták a területükön élő német nemzeti közösségek erős kulturális, gazdasági, politikai szervezeteinek kiépítését. Nem akadályozták Németország azon törekvését sem, amely a kultúrnemzeti koncepcióra hivatkozva, mind nagyobb figyelmet fordított a határain kívül élő német népcsoportok helyzetére, s fokozódó anyagi támogatással, anyaországi képzésekkel, és hasonló vagy azonos szervezeti struktúrák kialakításával formálta e kisebbségi közösségeket. Bár tény, hogy az utódállamok kormányait e közösségek támogatásában nem annyira a németség igényeinek kielégítése, mint inkább a magyar kisebbségekkel való együttműködésük megakadályozása motiválta, az is bizonyos, hogy ezzel a magatartással elősegítették e német közösségek megerősödését. A magyarországi németek vezetői a '30-as évek közepéig - látva, hogy Németország nem támogatja az utódállamok német közösségeinek törekvéseihez való csatlakozását, az intenzív kapcsolatok kiépítését és a közös föllépést - mindenekelőtt a magyar kormányokkal való megegyezés révén igyekeztek oktatási, anyanyelv használati jogaiknak és gazdasági törekvéseiknek érvényt szerezni. A közösségen belüli polarizációt azonban fölgyorsította az a tapasztalat, hogy a magyar kormányok a németség mérsékeltebb szárnyával sem működtek együtt megbízhatóan. Előterjesztett igényeiket a kormányzat ugyan igyekezett figyelembe venni, de sok esetben csak látszólag teljesítette azokat. így a magyarországi németek mérsékeltebb, kompromisszumra kész szárnyának a képviselői nem tudtak saját közösségük felé valóságos eredményeket fölmutatni. A kudarcok tovább radikalizálták az elégedetlenkedőket, s a magyarországi németek mind nagyobb részét (is) a náci Németország felé fordították. E folyamat eredményeként a '30-as évek végére Magyarországon is a Volksbund vált a német közösség egyetlen érdekképviseleti szervezetévé, s fokozatosan nemzeti szocialista befolyás alá került. Az egyes német közösségek és szervezeteik közötti különbségek élesen éppen Észak-Erdély és Bácska visszacsatolása után mutatkoztak meg. E német kisebbségi