Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Beke Margit: IV. Béla és az esztergomi érsekek kapcsolata

56 gazdag polgár, a vitéz, nemes és úrasszony - de mindegyik biztos volt abban, hogy a tatároknak képesek ellenállni. A tatárok a védőárok szélére magas falat szerkesztettek és harminc ostromgéppel állandóan lőtték a várat. A védők pedig felégették az alsóvá­rost. A védők sok értékes szövetet és ruhát égettek el, leölték a lovakat, az aranyat és ezüstöt a földbe ásták és visszahúzódtak a kőpalotáikba, hogy ott védjék magukat. Ezt megtudták a tatárok, ezért a palotákat kezdték ostromolni. A főbb úrasszonyok, akik mintegy háromszázan lehettek, díszbe öltöztek és a nagyfejedelemtől kértek ki­hallgatást. A városon kívülre vezették őket, ahol életükért könyörögtek, azonban ke­gyetlenül lefejezték őket. Magát a várat a tatárok nem tudták bevenni, mert a spanyol Simon ispán bátran megvédelmezte őket. Báncsa nembeli I. István (1242. máj. - 1253. nov. 13. e.) Báncsa nembeli István a Tatárjárás után került az érseki székbe." Ő volt az az érsek, akit a király még a Tatárjárás előtt, váci püspökként Ausztriába küldött, hogy segítsé­get kérjen, de hiába. Ezután római küldetésben járt, majd Dalmáciában Klissa várában a királyné mellett maradt, hogy oltalmazza a családot. Visszatérve váci székébe, újjáé­pítette a várost, és ezt tette esztergomi érseksége alatt is. Az érsek IV. Ince pápa akara­tából 1243-ban Dalmácia és Horvátország szentszéki követe lett. Bizonyára ő koro­názta meg István ifjabb királyt 1245-ben, IV. Béla akaratából. Báncsa érseksége idejére esett a pálos rend megalapítása is. Ugyanis Özséb esz­tergomi kanonok 1246-1247-ben lemondott kanonokságáról, és a pilisi erdőkben kez­dett el remeteéletet élni. Érdekes, hogy Özséb a Tatárjárás okozta mérhetetlen pusztu­lás idején vonult vissza szemlélődésre, mint aki az Istennel való együttlétet többre be­csüli a tevékeny újjáépítés munkájánál. 1249-ben IV. Béla az esztergomi várban lévő királyi palotát véglegesen az érsek­ségnek adta át. 1 2 Ez a dátum nem véletlen, hiszen a király belátta, hogy a tatárokhoz hasonló támadások kivédésére az erős várak lesznek biztos támpontok, ezért kezdett várakat építeni, köztük a budai királyi várat. Ettől kezdve a király lakhelye Buda lett, és Esztergom megszűnt királyi székhely lenni. A budai várban ezt követően említik az érseki kúriát, ez talán a Nyulak szigetén lévő házat jelöli, de lehet, hogy mást. Tény azonban, hogy a középkortól kezdve a fővárosban általában érseki palota is található, bár nem annyira az érsekség, hanem inkább egyes személyek tulajdonában lehetett. Az érsekségnek a mai Úri utcai háztulajdonát Scitovszky János érsek szerezte meg 1866-ban, amikor megvásárolta a középkori alapokon álló épületet és azt tovább épít­tette. E ház biztosított helyet a budapesti helynökségnek is. Báncsa István az első az érsekek sorában, akit IV. Ince pápa 125 l-ben praenestei püspökké és a római anyaszentegyház bíborosává nevezett ki. Ez azzal járt, hogy a bí­11 VARGA, 2003. 106-111. p. 12 MES 1.485. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom