Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának 1849 januárjában készült leltára

554 A leltár szerkezete és legfontosabb adatai 1 2 Amint az alább látható, a leltár készítői azzal kezdték, hogy Muraszombaton mindvé­gig folyamatos sorszámozást alkalmazva először a számtartósági pénztár és Szapáry Antal magánpénztárának pillanatnyi állapotát rögzítették, illetőleg pontos kimutatást kértek a számtartótól a még 1848. évre esedékes kifizetésekről. A rendelkezésre állt készpénz és a mindenképpen szükséges kifizetések egyenlege 1332 pengőforint 35 7/10 krajcár hiányt mutatott. Ezután a sorszámozást folytatva, a szám tartói hivatal­ban lévő, egyrészt használatban lévő, különféle számadási, illetőleg pénztári könyvek és naplók, valamint a vetés, a betakarítás és cséplés adatait rögzítő kimutatások, továb­bá az uradalom és a család különféle régebbi - közöttük Komárom, Moson, Nógrád, Pozsony, Trencsén, Veszprém és Zala megyei birtokaira, valamint az Erdődy családra vonatkozó - iratainak, majd pedig az a számtartói hivatal két helyiségében megtalálha­tó volt bútorok és berendezési tárgyak megemlítése következett. Ezzel azután már meg is kezdődött a leltár egyik legfontosabb, legérdekesebb és legterjedelmesebb része, mely nem más, mint a kétemeletes muraszombati kastélyban - amelyet az inventárium amúgy „vár"-nak nevez - és az ahhoz tartozó épületekben megtalálható volt bútorok, képek, könyvek, berendezési, használati és dísztárgyak, eszközök stb. megnevezése és számuk rögzítése. Mindez oly módon történt, hogy he­lyiségről helyiségre haladva végezték a számbavételt és a leírást. Sajnos Szapáry Antal muraszombati kastélyának építési és átépítési időpontjairól nincsenek pontos adatok, és tudomásunk szerint sem tervrajz, sem pedig leírás nem maradt fenn róla. A három­szintes kastélyban a leltár alapján elvégzett számításaink szerint 1849-ben - beleértve az előszobákat és a szalonokat - 34 szoba, 3 ebédlő, egy konyha, 2 szám tartói irodahe­lyiség és 3 pince volt, továbbá a kastély közelében állt egy lóistálló, egy kocsiszín egy kocsisszobával, valamint egy konyhakerti üvegház. Miközben az összeírás minden egyes szekrényt, asztalt, széket, ágyat, lámpát, tükröt vagy éppen spanyolfalat regisztrált, sajnos a kastélyban lévő könyveknek sem a szerzőit, sem a címét nem tartalmazza, hanem summásan csupán annyit közöl, hogy ­3 kötet törvénykönyvön kívül - 175 darab, különböző nyelvű, zömében zöld színű kö­téssel ellátott könyvet találtak a leltár készítésekor. Természetesen a Szapáry család tagjait naponta körülvevő tárgyak is árulkodnak gazdáik szokásairól vagy esetleges kedvteléseiről. A Szapáry Antal első emeleti dol­gozószobájának - a leltár írószobának nevezi - tárgyjegyzéke többek között arról tu­dósítja a késői olvasót, hogy egyrészt a gróf pipázott, másrészt valószínűleg otthoná­ban szívesen viselt kötött sapkát, hiszen 4 is volt neki e ruhadarabból, amelyek elhelye­zésére a gróf egy öntöttvasból készült sapkatartót is beszerzett. A dolgozószoba szoká­sosnak mondható használati tárgyai mellett-miközben Szapáryt 4 családi és 8 további egyéb kép, valamint 7 térkép vette körül itt - összeírtak egy távcsövet, 2 légnyomás­12 Tekintettel arra, hogy az alább következő adataink kizárólag a lentebb teljes egészében közlendő lel­tárból származnak, a továbbiakban csak az ettől elérő hivatkozásokat közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom