Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának 1849 januárjában készült leltára

Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának. 551 A leltár keletkezése 1848 karácsonyát közvetlenül megelőzőleg az osztrák csapatok megkezdték Nyugat-Magyarország, azon belül is Vas vármegye elfoglalását, és megtették az ilyenkor szokásos első intézkedéséket. Az óév utolsó napjaiban már a megyeszékhelyen, Szombathelyen berendezkedett csapatok parancsnoka Ferdinand Althann (1808-1890) alezredes elrendelte az 1848-ban fontosabb szerepet játszott és Vas megyében birtokokkal rendelkezett személyek - így Batthyány Lajos (1807-1849) a sárvári választókerület országgyűlési képviselője, volt miniszterelnök, Vidos József (1805-1849), Vas megye 1847/1848. évi utolsó rendi országgyűlésre delegált követe, majd a Vas megyei nemzetőrség parancsnoka, Bezerédy László (1813-1871) a kőszegi, Horváth Boldizsár (1822-1898) a szombathelyi, Reiszig Alajos (1821-1853) a felsőőri és Szabadíy Sándor (1822-1868) a szentgotthárdi választókerület képviselője-javainak zár alá vételét.

3 Ezen intézkedések részeként - bár már 1848. december 31 -én meghozta a döntést

4 - Althann „csak" 1849. január 5-én, Szombathelyen kelt levelében utasította Zarka Sándort (1808-1894), Vas vármegye első alispánját, hogy intézkedjen a „rebellis" Szapáry Antal-akiről érthető módon ekkor még nem volt ismert és nyilvánvaló, hogy nem tartott az országgyűléssel Debrecenbe és elhagyta a honvédsereget ismuraszombati birtokainak zárlatáról, az ott található ingóságok és ingatlanok, valamint a fellelhető pénzek és papírok kincstár részére történő lefoglalásáról. Althann egyúttal tájékoztatta Zárkát, hogy Laval Nugent (1777-1862) táborszernagy hadtestparancsnokságának egyik szakasza készen áll, hogy Muraszombatra menjen és Szapáry javainak zárolásában segítséget nyújtson. Althann végül felszólította az alispánt, hogy küldjön ki megfelelő tisztviselőt a zár végrehajtására, továbbá, hogy Rohonczy Ignác (1802-1867) királyi biztosnak tegyen javaslatot a kinevezendő uradalmi zárgondnok személyére.

5 Althann levele még keltezésének napján Zarka alispán kezébe került, aki gyorsan intézkedett, és még ugyanezen a napon továbbította annak másolatát Agustich Sándorhoz, a muraszombati járás főszolgabírójához, és egyrészt utasította őt a muraszombati uradalom zár alá vételére, másrészt tájékoztatta, hogy Rohonczy Ignác királyi biztos őt nevezte ki az uradalom zárgondnokának.

6 Minden bizonnyal a főszolgabíró nem késlekedett az alispán utasításának végrehajtásával, ám sajnos nincs pontos adat arról, hogy mikor történt meg ténylegesen az uradalom zár alá vétele. Az azonban biztos, 3 Vas Megyei Levéltár (= VaML) Vas vármegye alispánjának iratai. Elnöki iratok (= AEI). 1/1849., 19/1849., 20/1849., 25/1848., 53/1849.; Vas vármegye beligazgatási jegyzőkönyve 6/1849., 23/1849., 30/1849., 41/1849.; Vas vármegye beligazgatási iratai 6/1849., 23/1849., 30/1849., 41/1849. 4 Althann 1848. december 31-én keltés Franz Ludwig Weiden (1782-1853) táborszernagyhoz küldött jelentésében úgy foglalt állást, hogy Batthyány Lajoshoz hasonlóan Batthyány Kázmér és Szapáry Antal javait is zár alá kell venni, „... mivel ezek a legerősebben kompromittált vezető forradalmárok közé tartoznak." KÁROLYI, 1932.1. 23. p. 5 VaML AEI. 34/1849. 6 Uo. 36/1849.