Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Szabó Jolán: Alapítványok Gyöngyösön a 19. század első felében

Szabó Jolán: Alapítványok Gyöngyösön a 19. század első felében 505 Az alapítvány céljaira szánt összegek nagysága a vizsgált időszakban a következő képet mutatja. 1000 forint és a feletti befizetés az összes alapítványt tekintve 5 alkalommal történt, melyből 4 az ispotály, 1 pedig a szegények alapítványa támogatására szolgált, mely együtt 7243 forint volt. 500 és 1000 forint között szintén 5 fő adományozott, hárman az ispotály, egy-egy személy pedig a szegény asszonyok és a Pocsuk alapítvány számára, ez összesen 2677 forintot jelentett. 100 és 500 forint közötti összeggel 33 fő járult az alaptőkéhez, ebből ketten támogatták az ispotályt, kilencen a szegények alapítványát, ketten a szegény asszonyok alapítványát. Befizetésük összesen 4430 forint volt. 100 forint alatti összeget 25 fő adományozott, ebből 18 személy az ispotály alapítványt, négyen a szegények alapítványát, ketten a szegény asszonyok alapítványát, egy személy pedig a Pocsuk alapítványt gyarapította. Együttesen 1247 forintot tett ki adományuk. Százalékosan kifejezve a támogatók 7,35%-a 1000 forint feletti összeggel, ugyanennyi százalékuk (7,35%) 500-1000 forint közötti pénzt adtak. A 100 és 500 forint összeg közötti adományozók aránya a legnagyobb, 48,52%), s ugyancsak magas, 36,76% a 100 forintnál kevesebbet befizetők aránya is. Az 1856-os kimutatásban nemcsak a befizetők neveit és az általuk adományozott összeget tüntették fel, hanem az adományozók foglalkozását, társadalmi hovatartozását is bejegyezték. így arról is képet adhatunk, hogy a társadalom mely köréből, milyen arányban vettek részt a jótékonykodásnak ebben a formájában. A feltüntetett adatok alapján az alapítványt létrehozók és azt támogatók három fő csoportba sorolhatók. Az egyik kört a földbirtokosok (földesurak) alkották, akik részben Gyöngyös és/vagy valamely környező település compossessorai voltak.

1

4 Az adományozók másik csoportjába a római katolikus egyház kötelékébe tartozó személyek tartoztak. A helybeli vagy környékbeli plébánosok mellett szerzetesek, több egri kanonok s maga az egri érsek, Fischer István is támogatandónak tartotta az alapítványok célkitűzéseit.

1

5 A harmadik csoportba a városi polgárok tartoztak. Az összeírásban feltüntetett foglalkozásuk alapján képviseltették magukat kézművesek, egy izraelita kerekedő, városi hivatalnokok és „polgár" elnevezéssel illetett földművesek, szőlőművesek, de egy ügyvéd, sőt intézeti szegény is szerepel az adományozók körében. Az egyes alapítványok támogatói köre a következőket mutatja. Az ispotályt az alapítóval együtt 48 személy támogatta. Ebből földbirtokos volt 7 fő, egyházi személy 9, városi polgár 32. Ez utóbbiak közül 13 földműves, 9 kézműves, egy kereskedő, 7 városi hivatalnok,

1

6 egy ügyvéd és egy intézeti szegény. A szegények alapítványába befizető 14 személyből 3 az egyházhoz tartozott, 11 városi polgár volt (3 városi hivatalnok, egy kézműves és 7 földműves). A szegény asszonyok alapítványt összesen 4 földműves támogatta. A Pocsuk alapítványhoz két szerzetes (egyikük az alapító) és 14 Gróf Koháry István a város egyik részbirokosa volt csakúgy mint a Gosztonyi, a Berényi, az Almásy, a Stőszel családok adományozó tagjai. A Páldyak Atkáron voltak részbirtokosok. HML V-101/b 23. Fasc. XXXI/4. é.n. OROSZ, 1906. passim. 15 Más egyházhoz tartozók nem támogatták az alapítványokat, holott Gyöngyösön a többi felekezet is jelen volt. 16 A városi magisztrátus tagjainál tényleges foglalkozásukat nem tüntették fel.