Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Szabó Jolán: Alapítványok Gyöngyösön a 19. század első felében

502 Ez utóbbi esetben az alapítványt létrehozó személy vagy közösség, vagyis az alapító meghatározta azokat a közérdekű célokat, melyek eléréséhez vagyont rendelt. Ezt a vagyont vagy alapítványi tökét azonban nem, hanem csak a jövedelmet vagy a kamatokat fordíthatták a megadott célra. Az önállósított vagyon kezelését és a képviseletet külön intéző szerv végezte, melynek működése nyilvános és ellenőrzött formában történt.

4 A kimutatások szerint a városban hat alapítvány létezett, melyek más-más időpontban, különböző célok támogatására jöttek létre. Alapítóik vagy magánszemélyek vagy a városi elöljáróság volt. Az ispotály, mely a 17. század első felében már működött, mint szegénygondozó intézet, s vagyonnal is bírt, Koháry István, a város egyik földesura révén a 18. század elején nagyobb összeggel gyarapodott. Az adományozó ekkor meghatározta, hogy itt további „12 munkatehetetlen szegény gyöngyösi polgár férfiú gyámolíttasson"

5. A szegények alapítványa „a házi szegényeknek segedelmére" jött létre, amikor „az 1816-ik esztendei szükség és drágaság idején a városi elöljáróság által a városban segedelem pénz gyűjtetett, s annak egy része tőkésíttetett."

6 A szegény asszonyok alapítványa (alapításának időpontja 1808) a női ispotály létrehozását jelölte meg célként.

7 Kezdeményezője és létrehozója szintén a városi elöljáróság volt. A Pocsuk/Potsuk alapítvány a házi szegények segélyezésére és „12 szegény leánykák tanítására" szolgált, melyet 1791-ben alapította Pocsuk/Potsuk János jezsuita szerzetes, a gimnázium egykori direktora. A Koháry alapítvány a 18. század elejétől támogatta a gyöngyösi iskolába járó szegény, jól tanuló gyermekeket, létrehozója szintén Koháry István volt. A Páldy alapítvány jövedelmeit a gimnázium 5-6. osztálybeli tanítók fizetésére fordították. Alapítója Páldy Mihály özvegye, Nagy Margit 1798. április 15-én kelt fundationalis levelében eredetileg a gimnáziumi 5-6. osztályának felállítására rendelt 6000 rénes forintot. Erre időközben az engedélyt megkapták, így a város bírája és tanácsa április 17-i kötelező levelében a felajánlott összegről úgy döntött, hogy az a tanítói fizetések alapját képezze.

8 Az alapítványok mindegyike ugyan külön, egyedi célkitűzéseket fogalmazott meg, alapjában véve két nagyobb csoportba sorolhatók céljaik alapján. Az első három, az ispotály, a szegények és a szegény asszonyok alapítványa egyöntetűen szociális indíttatású, a szegények támogatására, a társadalom perifériájára szorultak megsegítésére jött létre. A másik három alapítvány az oktatáshoz kapcsolódott: az intézmény4 CSIZMADIA-KOVÁCS-ASZTALOS, 1996. 382. p. 5 HML V-101/b/101 Fasc.CX. 16. 1856. 6 Uo. 7 „...közóhajtás volt, hogy valamint a férfi szegények menhelyet találnak az ispotály intézetben, úgy az ínséggel küzdő nőszemélyek sorsa is felkaroltatnék." Uo. Az 1830-as kimutatásban az alapítás évét 1812-re tették. 8 HML V-101 /b/101 Fasc.CX. 16. 1856. Páldy Mihályné alapítványáról lásd HML V-10 l/a/8 76-81. p. 1798. szeptember 17.