Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Sarusi Kiss Béla: A murányi uradalom XVI. századi összeírásai
Sarusi Kiss Béla: A murányi uradalom XVI. századi összeírásokban 467 Az 1578. évi összeírásokban szereplő személyek száma Település Dika Tized Mindkettőben Hizsnyó 4 7 1 Koprás 3 5 1 Vizesrét 12 13 6 Miglész 4 4 0 Süvéte 9 12 6 Összesen 32 41 14 Összegezve tehát a falvak adatait 1578-ban a két jegyzék 73 neve közül nem éri el a 20%-ot azok száma, akik mindkét jegyzékben szerepelnek. Másképpen fogalmazva, ha csak azokat vesszük számításba akik tizedet adtak, de nem kerültek a dika jegyzékekbe, akkor 27, megfordítva pedig 18 személy maradna számításon kívül. Ez azt jelenti, hogy a két jegyzék alapján a bizonyosan a faluban élő 59 falusi lakosból, vagy csak 32 főt (54,23%), vagy csak 41 főt (69,41%) lehet meghatározni az egyik jegyzék alapján. Ha az öt ével korábban az urbáriumba felvett személyeket is összevetjük ezzel a két jegyzékkel akkor azt látjuk, hogy a 64 urbáriumban szereplő személy közül 21 került 1578-ban is valamely jegyzékbe (32,81%). Ha azt feltételezzük, hogy a fennmaradó 43 személy 1578-ig továbbra is az adott településen lakott, akkor az öt faluban már 102 személyt tudunk név szerint azonosítani. A jegyzékekben előforduló nevek összevetése, hitelessége, pontossága kapcsán alapvetően Veress Éva véleményét tudom megerősíteni, aki azt írta, hogy az összeírási zavaroknak csak kis részben van közük a jegyzékek eltérő névanyagához. 4 2 Ráadásul a névanyag eltérő elnevezéseit viszonylag jól ki lehet szűrni, amely a murányi uradalom esetében alapvetően a magyar-szláv-latin illetve a németes írásmód (pl. a Clemens Swarcz/Clemens Fekethe vagy Weliki Ferenc/Franciscus Nagh ugyanarról a személyről tudósít) vagy a teljes név illetve csak a keresztnevek megadása miatt keletkeztek. Ezek az adatsorok több szempontból is elgondolkodtatóak. Elsősorban az a tanulság, hogy önmagában sem az urbárium, sem a tizedjegyzék és sem a dika összeírás nem nyújt még megközelítőleg sem pontos képet a murányi uradalomban lakó/dolgozó/adózó lakosságról. A murányi uradalom településeiről készült és fentebb összehasonlított feudális összeírások, együtt alapvetően más képet nyújtanak az egyes településekről, mintha csak egyes összeírástípusokat elemeztünk volna. A Veress Éva és Péter Katalin által vizsgált zempélni településekhez képest a murányi uradalomban még jelentősebb azok száma, akik bár tizedet adtak, nem kerültek az urbáriumokba. 42 Veress É., 1966. 295. és 307-308. p.
