Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Radó Bálint: Az újítás és megújítás híveinek küzdelme a 17. századi brit vallási közéletben egy vitairat tükrében

Radó Bálint: Az újítás és megújítás híveinek küzdelme a 17. századi. 451 kai való minél teljesebb egységet hangsúlyozza. Ennek oka véleményem szerint az, hogy írása ezen részében ismét az anglikán imakönyv erőltetése ellen emel szót. Ugyanakkor ezt is írja: „az angol egyház testvérünk", de nem engedhetünk az újításoknak - ezúttal a „ novation " szóval él.

5

4 Ott - ti. Angliában - „nincs más ellenségünk, mint a Canterbury-frakció",

5

5 amely az angoloknak is éppúgy ellensége, mint a skótoké.

5

6 Az angolok ugyan több elemet megőriztek a miséből, mint a skótok, de a „legszörnyűbbeket" ők is száműzték.

5

7 Ezen a helyen a „Pápista Áldozatfelajánlást" „a zsidó áldozatnak a Keresztyén Egyházon belüli felújításának nevezi.

5

8 Baillie-t elborzasztja továbbá, hogy a jegyek consecratio-járói beszél a „frakció", imát mormoltainak a kenyér és a bor felett,

5

9 ilyenkor a pap háttal áll a gyülekezetnek és sejtelmesen suttog.

6

0 Megismétli, hogy a templom közepétől a szentélybe helyezik vissza az Úrasztalát.

6

1 Büszkén említi, hogy a skót liturgikus gyakorlat szerint a lelkész minden szava jól hallatszik,

6

2 míg „náluk" az a fontos, hogy a pap kitárja karjait az oltárnál mondott imák közben.

6

3 Kiemelendő, hogy Baillie-t mennyire felbőszíti a konszekrációs epiklézis, az elevatio és a realpraesentia tana.

6

4 Munkájának nyolcadik, zárófejezetében kijelenti, hogy a protestánsok Rómával való szakításának egyik legfőbb oka az utóbbi zsarnoksága volt, amellyel az emberek lelkiismeretét is válságos helyzetbe hozták. Ugyanúgy érvelt Jakab király is, amikor leszögezte: az általa megkövetelt alattvalói hűségeskü nem érinti a katolikus hitet, csakis világi természetű.

6

5 Még érdekesebb, hogy Baillie a lelkiismeretet emlegeti.

66 R. H. Bainton meglátását Gerhard idézi: „A reformátorok számára a 'lelkiismeret' (conscentia) semmit sem jelent scientia nélkül. A lelkiismeretnek (Gewissen) a tudáson (Wissen) kell alapulnia."

6

7 Ezért állíthatta Luther, hogy lelkismeretét foglyul ejtette az Ige.

6

8 A lelkiismeretre mint inscripta nobis isteni örök igazságra és akaratra éppen a katolikus szerzők szerettek hivatkozni. Baillie egy az egyben a királyi szuverenitás bitorlásával vádolja Canterbury-t,

69 majd elképedve állapítja meg, hogy Laud és köre szerint a püspöki hatalom isteni jogalapú („by Divine right")}

0 Egyértelműen látnunk kell, hogy a kora újkorban az isteni jog54 BAILLIE, 1640. 97. p. 55 Uo. 97. p. 56 Uo. 97. p. 57 Uo. 98. p. 58 Uo. 98. p. 59 Uo. 102. p. 60 Uo. 103. p. 61 Uo. 103. p. 62 Uo. 104. p. 63 Uo. 105. p. 64 Uo. 107. p. 65 SOMMERVILLE, 1994. 145. p. 66 BAILLIE, 1640. 111. p. 67 GERHARD, 1981. 117. p. 68 Uo. 118. p. 69 BAILLIE, 1640. 112. p. 70 Uo. 112. p.