Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Radó Bálint: Az újítás és megújítás híveinek küzdelme a 17. századi brit vallási közéletben egy vitairat tükrében
444 1638 tavaszán a skót fővárosban lelkészek, nemesek és polgárok nagy számban aláírták „ Covenant"-nak nevezett „Szerződésüket". Baillie 1643-tól Londonban a Westminster Assembly tagja volt, majd 1649-ben egy politikai misszió Hollandiába vezette, hogy a trónörököst rávegye a „ Covenant" és a skót Korona elfogadására. A lelkész-politikus 1662-ben hunyt el mint alma matere rektora. A tárgyalandó vitairat címe: Ladensivm Aytokatakrizis or An evident demonstration of the advanced Arminianisme, Poperie, and tyrannie of that Faction, by their owne confessions . A címlapon továbbá olvasható, hogy 1640 márciusában íratott és ugyanazon év áprilisában került ki a nyomdából. A kiadás helye ismeretlen. Egy olyan munkáról van szó, amelyet 1640 óta nem jelentettek meg nyomtatásban. A traktátus tartalmát, stílusát tekintve minden kétséget kizárhatóan az egyébként az anonimitást választó Baillie nevéhez köthetjük a müvet, amelyet nem foglaltak bele a skót egyháztörténelem e meghatározó alakjának müveit közlő „ The letters andjournals of Robert Baillie, A. M., Principal of the University of Glasgow" (ed. David Laing) című, 1841-42-ben megjelent kiadásba. A névtelenség és a szöveg jellege alapján a pamfletekhez sorolhatnánk a munkát, főként ha figyelembe vesszük J. H. Burns műfaji meghatározását a röpiratokról 2 és G. Orwell megjegyzését, hogy a pamflet széles közönséget megszólítani kívánó rövid, polemizáló irat 3 legtöbbször névtelen szerzővel, hogy a mű ezáltal is érdekesebbé váljék. 4 Ha azonban a Ladensium terjedelmét nézzük, kisebb könyvnyi hosszúsága miatt legfeljebb csak rokoníthatjuk a röpiratokkal. Lényegesen helytállóbbnak tartom a vitairat műfajába való sorolását. Nem téveszthetjük szem elől, hogy a skótoknak is volt „Reformációs Parlamentjük": 1559-1560-ban. Ez a parlament is hozott hitvallási artikulusokat, de többek között a Genfből szülőhazájába visszatérő Knox zsenijének köszönhetően a skót reformáció az angolnál lényegesen gyorsabban „ment végbe". Hónapok kérdése volt csak a Királynő (Stuart Mária) és fia, (a csecsemő VI. Jakab) „pártjának" kialakulása. Skócia, ez a nemrég még szilárd katolikus bástya néhány év leforgása alatt szinte kizárólag presbiteriánussá vált. A puritán presbiteriánus Kirk korai népszerűsége vitathatatlan. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az anglikánnal ellentétben „népi kezdeményezésre" jött létre. A vitairatot bevezető „Summa Capitum" legelső mondata így kezdődik: „The Canterburian faction" (sic!). A korabeli angolban rendre „r" betű nélkül előforduló, más szerzők által is gyakorta emlegetett „frakció" szó minden esetben pejoratív 1 A görög kifejezést meglehetősen nehéz pontosan magyarra átültetni, talán a következőképpen adhatjuk visszajelentését: Laud Elméjének Megbomlása avagy Kézenfekvő bemutatása azon Frakció előrehaladott Arminianizmusának, Pápistaságának és zsarnokságának, saját hitvallásaik révén. BAILLIE, 1640. 2 BURNS, 1996. 231. p. 3 ORWELL-REYNOLDS, 1948. 7. p. 4 Uo. 8. p.