Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Ifj. Barta János: Uradalom az ország szélén. (Jobbágyok és földesurak a homonnai uradalomban a 18. század végén)
Ifj . Barta János: Uradalom az ország szélén 39 Ciróka völgyeiben helyezkedett el. A falvak közel fele ugyan az uradalom központját jelentő Homonna körül (térképünkön a Homonnai kerület északi csücskében) csoportosult, másik felük azonban tisztes távolba került az uradalmi (és egyúttal kerületi) központtól. Északon Habura 43 km-re, keleten Zboj 42 km-re, délen Vásárhely 27 km-re feküdt Homonnától. Az uradalom szélső települései észak-déli irányban légvonalban kb. 70, kelet-nyugati irányban 50 km-re feküdtek egymástól távol. (Az észak-déli távolságot elsősorban a többi településtől elszigetelten található Vásárhely község különállása növelte meg.) A hegyvidéki falvak esetleges kapcsolattartását a jelentős távolságokon túl még jobban megnehezítették a köztük fekvő hegyek. Különösen érvényes volt ez a megye Ung megye felett fekvő északkeleti kiszögellésének közel féltucatnyi, a Hluboky és az Ulicska patakok völgyében található falujára, amelyeket vízválasztó hegység határolt el a Ciróka völgyében fekvő településektől. Az uradalomhoz tartozó települések gazdálkodásának közösségét az is nehezíthette, hogy nem zárt tömbben feküdtek, hanem más falvak közé ékelődve, több kerületben is szétszórva. 9 A homonnai kerület 45 településéből 9, a göröginyei kerület 33 településéből 5, a papini kerület 44 településéből 17, a szinnai kerület 48 településéből 21 tartozott a homonnai uradalomhoz. Nem tapasztalhatunk az uradalom két részének következetes elkülönítésére utaló nyilvánvaló jeleket sem. Hiába esett a Vandernáth rész több települése az uradalmi központ és egyúttal a homonnai, a papini és a szinnai kerületek találkozási pontja közelébe, az ő tömbjüket is megszakították a Csáky rész falvai, hogy a nem az uradalomhoz tartozó többi-térképünkön nem jelölttelepülésről ne is szóljunk. A vidék nehéz közlekedési-gazdasági helyzetére jellemző, hogy az 52 településből 42 település lakói mégis Homonnát jelölték meg vásározó helyüknek. 1 0 (A kimaradt 10 falu többsége északon, a galíciai határ közelében, hármukTopolya, Ulics és Zboj - pedig Ung megye szomszédságában feküdt.) A homonnai uradalom népességi viszonyait az 1. sz. táblázaton mutatom be. A II. József korabeli népszámlálás 1 1 adatai alapján az uradalomban a megye lakosságának 12,7%-a élt, az 52 település viszont a megyebeli településeknek 11,7%-át adta. Az egyes települések átlagos lakossága így némiképp meghaladta a megyei átlagot. Az átlagok mögött persze többszörösen eltérő szélsőségeket találhatunk. Az uradalom legnépesebb települése Homonna volt a maga 1914 lakosával, s további három helység lakossága haladta meg az ezer főt. Legkevesebben Olyka-Kriván laktak (73 fő). Száz lakos alatt nem akadt más falu, 200 lakosnál kevesebben laktak további 5 községben. Az uradalom lakosságán belül a telkes jobbágyok (coloni) aránya (9,6%) magasabb, a 9 Tanulmányomban - korábbi munkáimhoz hasonlóan - Zemplén megye II. József korabeli közigazgatását vettem alapul, mert az - bár eltért mind a megye úrbérrendezés korabeli, mind a 19. század eleji beosztásától -, valamennyi közül a legjobban követte a földrajzi tájegységek határait. II. József korában a megyét 15 kerületre osztották, ez látható térképünkön, amelyen egyébként a Homonnai uradalomnak csak a Zemplén megyében található településeit tüntettem fel. ío TAKÁCS-UDVARI, 1998. A Csáky rész településeinek vallomásai az I. köt. 226-259. p., a Vandernáth-részé a II. köt. 8-35. oldalán találhatók. U DÁNYI-DÁVID, 1960. - Táblázatomban a II. József korabeli népszámlálásból vett adatokat 1787-es évszámmal jelöltem.
