Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága

PAPP KLÁRA BETHLEN MIKLÓSNÉ CSÁKY KATA ERDÉLYI GAZDASÁGA 1 A Csákyak erdélyi ágának tagjai a szatmári békekötés után is meg tudták őrizni hatal­mi és gazdasági pozícióikat. A Rákóczi szabadságharcban szerepet játszó Csáky Ist­ván kolozsi főispán az 1712. évi erdélyi országgyűlésen jelölt volt a guberniumi tanácsosi címre, ahol a katolikus jelöltek között Haller György után a második legtöbb szavazatot kapta. A gubernátori tisztségre is a harmadik legtöbb - Haller György (129) és Mikes Mihály (122) után - szavazatot (102) szerezte meg, ami tekintélyét jellemző­en mutatta. 2 A korabeli Erdélyben a kolozsi főispánt a birtokvagyon visszaszerzőjének, a gaz­dálkodás megerősítőjének tekintették, aki megalapozta az erdélyi ág tekintélyét. O volt az, aki a régi családi birtoknak számító buzai és az almási uradalmakhoz a ma­gyarországi ághoz tartozó tatai Csáky Lászlótól 50 ezer forintért szerezte meg a szur­doki és az egeresi birtokot valamint a bihari uradalmakat. 3 A főispánnak a család adósságait is magára kellett vállalnia, ami még évekig ter­heketjelentett számára. Meg kellett azonban tennie, hiszen két fia, Zsigmond és Imre örökségéről, a birtokok megtartásának szükségéről volt szó. Mivel testvérének, az 1708-ban elhunyt iijabb Lászlónak nem voltak gyermekei, a vagyon a főispánra, majd két fiára maradt. Csáky István kolozsi főispán halála (1720) után történt meg az első megosztás, amely szerint Buza, Almás és Szurdok összes jövedelmeit három részre bontották (az özvegynek és a két fiúnak), a többi viszont a két testvéré maradt. 4 Csáky Zsigmond és Imre 1722. június 27-én, a Doboka vármegyei Gorbón oszto­zott meg 5 ismét egymással. Csáky István halála után a két Csáky fiú és Haller Borbála között konfliktusok támadtak. Amikor az özvegyasszony 1727-ben férjhez ment 1 A tanulmány az OTKA K 61447 számú pályázatának keretében készült. 2 TRÓCSÁNYI, 1988. 316-317. p., 319-320. p. Másokkal együtt az ország generálisának posztjára is je­lölték, ezt azonban az 1715. októberében összeült Ministerialkonferenz - mint felesleges tisztséget ­nem töltötte be. 3 Magyar Országos Levéltár (= MOL) P 71. Fasc. 35. No. 48. 1699. július 13-án Bécsben tatai Csáky László megállapodása Csáky Istvánnal. Az iratot Bujanovics Lukács másoltatta le Marosvásárhe­lyen, 1804-ben. A megszerzett uradalmak a korábban felvett adósságok miatt a fivérek és nagyapjuk, id. Csáky László özvegye (Csáky István, László és Jósika Judit) között megoszlottak. Kolozsvári Ál­lami Levéltár, A brany icskai báró Jósika család hitbizományi levéltára, Fond fídeicomissionar Jósika Fond Jósika (= Fond Jósika), No. 643. 4 MOL P 71. Fasc. 35. No. 60. 1155. p. 5 Fond Jósika No. 643.

Next

/
Oldalképek
Tartalom