Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Paksy Zoltán: A vármegyei elit politikai orientációja és a konzervativizmus gyökerei Zalában a 19. században
Paksy Zoltán: A vármegyei elit politikai orientációja. 379 Ezeket a nézeteket szemléletesen fogalmazta meg 1896-ban Hertelendy Ferenc földbirtokos, a vármegyei milleneumi ünnepségsorozat keszthelyi rendezvényének felkért díszszónoka, az emelkedett hangulathoz képest némileg meglepő, drámai beszédében: „Mi gazdák a haza népességének 75 százalékát képviselve, nemcsak a zömét, nemcsak a gerincét alkotjuk államtestünknek, hanem ezen államtest tápláló anyagának, ennek az apáink küzdelmével, szenvedésével és vérével megszerzett és fenntartott ezeréves magyar földnek az örökösei is vagyunk, kik egész szellemi és anyagi életünknek gyökereit a földben fogantattuk meg, és abba ültetjük az utódainkét is, hogy ott tenyészhessenek, mint fenntartó elemei a 2-ik ezredéves magyar hazának. [...] S ha mi elpusztulunk, újak, mások [kiemelve az eredetiben] jönnek, kiket nem köt e hazához, ehhez a földhöz sem a régi múltnak dicső tradíciója, sem a vérnek, sem az anyanyelvnek átöröklött édes kapcsa, sem a rajongássá vált hazaszeretetnek szent kultusza, csak a létkérdés hideg mérlegelése, hogy az a pontos adófizetés meddig hoz itt több kamatot, mint másutt, mily magasan gyümölcsözteti a tőkebefektetést ez a föld és ez az államköteléki jog. Nem fogja sem vagyonát, sem életét érte áldozni, könnyű szívvel keres új hazát, mert legyen bár állampolgári joga magyar vagy más, csak állampolgári kötelessége legyen előnyösebb és hasznosabb." 3 6 A szónok felvázolta azokat az előzményeket és körülményeket, amelyek révén kialakult a zalai gazdatársadalom aktuális politikai orientációja, azaz ellenzéki állásfoglalása: „A történelmi alakulás kedvező fordulata és egy nemesen érző uralkodó akarata visszaadta szabadságunkat és alkotmányunkat, és most midőn egyszerre a békés munkára fordíthattuk erőinket, készületlenül és messze elmaradva a külföld eddigi haladásától, talált minket a fellendülésnek ezen aerája. A külföldnek hatalmas gazdasági fejlődése a nagy termelést idézte elő, és nekünk drága hitellel, nehéz viszonyok között kellett e versenyt felvenni, ha teljesen elnyomatni nem akartunk. [...] A nagy, sőt a kis tőke is kihasználta hiteligényünket uzsorával, és az államhatalom intéző körei elmulasztották olcsó hitel megnyitására olyan agrárbank létesítését, amely oly alacsony kamatláb mellett dolgozhatott volna, mint egy sem ezen kívül. [...] Nagy iparunk és kereskedelmünk azzal az állami támogatással, melyet ostentative és teljesen megvontak a gazdaközönségtől, nem helyesen felfogott érdekében gazdasági fejlődésünk rovására és annak elnyomásával törekedett felvirulni, ahelyett, hogy vele együtt, lépésről-lépésre akart volna haladni, megteremtve magának a biztos fogyasztót a nagy gazdaközönség jóléte által. [...] Az államháztartás gépezete roppant kiterjedésében és követelményeiben enormis terheket is rótt ránk, míg legújabban a tőzsdei különbözeti üzletek rettenetes játéka az árakat a termelési költségek alól mesterségesen lenyomva minden piacot megmételyez ez üzérkedésével." Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az 1880-as, 1890-es évek zalai ellenzéki erőinek zöme ahhoz a formálódó újkonzervatív irányzathoz tartozott, amelynek legfontosabb ideológiai nézetelemeit a politikai katolicizmus és az agrárizmus elvei alkották. A változás alapjait az a fordulat teremtette meg, amely során a jobboldali 36 A Zalamegyei Gazdasági Egyesület Értesítője, 1896/2. sz. Melléklet 1-5. p.
