Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Paksy Zoltán: A vármegyei elit politikai orientációja és a konzervativizmus gyökerei Zalában a 19. században

372 A század második harmadától azonban, párhuzamosan a békeidő tartóssá válásával és a konszolidáció folyamatával, ez a fluktuáció megállt, a társadalom különböző rétegei között megerősödtek a zavaros időkben könnyebben átjárható válaszfalak. Zárt, családi kapcsolatai révén összefonódott oligarchia jött létre, amelybe a felemelkedés már rendkívül nehézzé vált.

5 A megye vezető tisztségeit a nagy- és középbirtokos családok tartották kézben, úgy, hogy egy-egy család tagjai sok esetben több tisztséget is betöltöttek. Ez a réteg 1819-ben a teljes nemességen belül 12-13%-ot, néhány száz főt tett ki.

6 Ekkorra alakult ki az a zalai nemesi társadalom, amely a 19. század közepéig azonos volt a megye politikai társadalmával,

7 s amely a 20. század közepéig szilárdan őrizte közéleti befolyását és kézben tartotta a vármegye politikai irányítását. Ezek közül a nemesi családok közül több példát is említhetünk, így a Hertelendy famíliát, amelynek 17 tagja töltött be a 18-20. században fontos vármegyei tisztséget, a tucatnyi főszolgabíró mellett két főispán, két alispán és két árvaszéki elnök került ki a soraikból.

8 A Bogyay család egy tagja a Bach-korszak megyefőnöki tisztéig, 14 más tagja pedig különböző (fő)szolgabíróságokig jutott. Alispánt adott az Árvay, a Barcza, a Csertán, a Csutor, a Deák, a Forintos, a Mesterházy, a Sümeghy és a Tarányi família. Főispán a Gyömörey, a Nóvák, a Skublics, a Svastits és a Tarányi családból került ki, míg a Thassyak között vármegyei tiszti főügyészt és tiszti főorvost láthatunk. A felsorolt családok több generációja került fontos vármegyei tisztségbe, amely mellett más fontos politikai funkciókat is elláttak, például országgyűlési követséget-képviselőséget (Bogyay, Deák, boldogfai Farkas, Forintos, Gyömörey, Hertelendy, Skublics, Tarányi, Thassy stb.). Igen nagy létszámú és befolyásos volt még a Czigány, a Dervarics, a Plihál és a Séllyey család is. Szemléletesen festi meg ezt a képet a 19. század elejéről írva Szekfű Gyula: „A vármegyék közéletét ez időben majdnem kizárólag a középnemesség politikai működése tölti be, annak pillanatnyi irányait a birtokos családok egymáshoz való viszonyai szabják meg. Szinte ujjainkon összeszámlálhatnék azon neveket, amelyekkel egy-egy vármegyében vezető helyen találkozunk. [...] Egy-egy ilyen hatalmas család nemcsak a kiterjedt birtokától és befolyásától függő egyéb nemesi szavazókkal: ügyvédekkel, esküdtekkel, papokkal, szomszédokkal stb. is felvonulván, középkori családi viszályok küzdterévé tette a nemesi fórumot, hol tehát a nemesi egyenlőség mellett is a valóságban néhány család hatalma döntött. A bocskoros nemesség pedig ellenkezés nélkül követte az egymással szemben álló nemzetiségek egyikét vagy másikát, nemcsak mert hiányos műveltsége folytán politikai problémákat maga fejéből úgysem tudott megoldani: nem csekély hatással voltak reá a versengő családoktól pazarul alkalmazott anyagi érvek is, mint vesztegetés, itatás, szabad konyha a nemesi háznál vagy az uradalmi kocsmában stb."

9 5 Uo. 6 DEGRÉ, 1983. 47. p. 7 A politikai társadalom fogalom definícióját lásd: SZABÓ D., 2003. 373. p. 8 Forrás: Zala megye archontológiája. A szolgabíróságnál kisebb tisztségeket nem említve. 9 SZEKFŰ, 1989. 73. p.