Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása és pénzügyi helyzete 1833-ban, a Szegedy-adminisztráció megszüntetésekor
340 Az 1820-as évek végére kialakult pénzügyi helyzet egyértelművé tette, hogy a dekonjunktúra után remélt kedvezőbb helyzet önmagától nem következik be, a deficit okát nem lehet egyedül a külső körülményekben keresni, feltétlenül szükséges a hitbizományi és szabad rendelkezésű uradalmak irányításának, gazdálkodási rendszerének felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása. Rendezési tervek Mint láttuk az 1810-es évektől a bevételek nem tudták fedezni a kiadásokat, a deficit fokozatosan növekedett. Míg 1803-1815 között 13 év alatt keletkezett 1 979 432 Ft deficit, addig a húszas évek közepén elegendő volt ehhez 2-3 év. 1819-től gyors egymásutánban felvett kölcsönökkel próbáltak a fizetési kötelezettségeknek eleget tenni, amely a húszas évek végére elérte a bevételek 3A részét. 1828-ban újabb jelentős összegű hitel felvételére készültek, amely azonban ellentmondott egy korábbi kölcsönfelvételkor vállalt kötelezettségnek. Ennek az ellentmondásnak feloldására volt hivatott a Metternich-Rothschild-Sina egyezség. A kölcsön előkészítésének mellékleteként készített pénzügyi helyzetfelmérésből kitűnt, hogy a központi pénztár nem tud és nem is fog tudni eleget tenni a követelményeknek az adott igazgatási és gazdálkodási rendszerben, ezért elengedhetetlen egy rendezési terv kidolgozása és mielőbbi végrehajtása. Ez az igény egybeesett a húszas évek elején széles körben jelentkező tendenciával: az uradalmi gazdálkodási rendszerek modernizálásával, az üzemszerű árutermelésre való áttéréssel, amelynek alapvető követelménye szakképzett tisztviselők alkalmazása, az uradalmak igazgatási rendszerének szabályozása a centralizmus alapján. A szükséges szervezési feladatok megvalósítására 1828-tól több rendezési terv készült/ 5 A tervezetek szerzői egységesen 3 csoportba sorolták a feladatokat: 1. a központi igazgatóság és számvevőség feladatainak, hatáskörének szabályozása, az igazgatási és pénzügyi tevékenység szétválasztása; 2. igazgatási, irányítási elvek újrafogalmazása; 3. megfelelő személyi állomány kialakítása. A javaslatok hosszú tárgyalások, kiegészítő javaslatok során alakultak, formálódtak. Kísérlet történt a kiadások csökkentésére, de csak az istálló kiadásának csökkentése és a testőrség létszámának leépítésével járó megtakarítás bizonyult maradandónak. Miklós herceg 1832-ben az elfogadott rendezési terv végrehajtásának vezetésével Szegedy Ferencet 3 6 bízta meg, kinevezve adminisztrátornak. Az adminisztráció a szervezés stádiumán nem jutott túl: Szegedy ugyan kötött néhány terményeladási szerződést 1832-1833-ban, de ezekben leszögezik, hogy csak 35 A rendezési tervek: MOL P 163 Fase. XXI. No 564. Kühner hercegi tanácsos tervezete Bécs 1828. február 28.; terházy Miklós tervezete 1828. március 24.; Esterházy Miklós tervezete 1831-ből MOL P 163 Fase. XXI. No 442 36 Mező-Szegedi Szegedy Ferenc cs. és kir. kamarás, a hétszemélyes tábla ülnöke.
