Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása és pénzügyi helyzete 1833-ban, a Szegedy-adminisztráció megszüntetésekor
Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása... 339 központi értékesítésre tértek át. 2 8 Már az 1828-1829-es gazdasági évtől az uradalmak összes feleslegét koncepciója szerint bizományi szerződéssel értékesítették. A szerződéseket nagykereskedőkkel kötötték, kezdetben az egész feleslegre egyben, később 2-3 részletben. 2 9 Az eladásokból 1828-ban 173 434 Ft, 1829-ben 150 000 Ft, 1831 -ben 146 846 Ft folyt be. 3 0 A 19. század elején a központi pénztárba befolyt jövedelem elemzése azt mutatja, hogy a bevételek közel felét fordították regei-re az egyes uradalmakban, ami igen magas, ha figyelembe vesszük, hogy ennek csak 10-13%-át fordították beruházásra, a többi improduktív költségekre ment el. Kiadások és adósságok alakulása A központi pénztárba befolyt összegekből kellett az adósságokat - kamat és tőketörlesztés a hercegi ház és udvartartás szükségletét, a hercegi család évjáradékait, a központi igazgatóság aktív és nyugdíjas alkalmazottait fizetni, az Esterházy-ezredet és testőrséget fenntartani. A bevételek csökkenését nem követte a kiadások mérséklése, ennek következtében meggyorsult az adósságok növekedésének üteme. 3 1 Az 1800. június 1-jei 8 904 421 Ft 18 kr adósság állapotot alapul véve 1800-1803 között az adósság 1 039 963 Ft-tal csökkent, kihasználva a konjunktúra adta lehetőségeket, annak elmúlásával azonban fokozatos ütemben növekedett a deficit. A hiány pótlására felvett kölcsönök (1824, 1829) egyre nagyobb terhet róttak a számvevőségre. A kamat és tőkerészletek a bevételek egyre nagyobb hányadát emésztették fel. Pl.: 1827-ben a 993 273 Ft 54 kr-t, és csak 32 316 Ft, maradt az „egyéb" kiadások fedezésére. 1831-ben csak kamatra 730 103 Ft-ot adtak ki, és minimálisan 410 000 Ft deficittel számoltak. 3 2 Az ún. egyéb kiadások (évjáradékok 3 3, udvartartási költségek 3 4, kormányzati költségek) közel 600 000 Ft-ot tettek ki. 28 Lukinich László 1827-1839 között állt a központi birtokigazgatás élén MOL P 172 1827-1828. 29 A szerződéseket a következőkkel kötötték: Hofmann és fiai és L. G. Goldstein nagykereskedőházak 1829; Kauder testvérek és Isac Báron körmendi, illetve keszthelyi lakosok 1830; Sámuel Pakesz és Johann Lepényi mint a selmeci bányakamara szállítói 1851; Wodianer és fiai pesti nagykereskedő 1830—1831. Az 1828-1831 közötti eladási szerződésekről, piaci árfelmérésekről részletesebben lásd NY. STRAUB, 1975. 30 MOL P 163 Fase. XXXIII. No 579., 598., Fase. XXXII. No 568. és No 570., Fase. XXXIX. No 709., MOL P 172 1828. No 61. 31 Az adósságállomány alakulását tartalmazó levéltári anyag jelzete - 1800-1802: MOL P 108 Rep. 59. Fase. K 1802. júl. 27., MOL P 134 R-S-M IV/2.; 1803: P 163 Fase. XII. No319.,Fasc. XXXIII. No 579.; 1815: MOL P 108 Rep. 59. Fase. M. 1816: MOL P 134 R-S-M II/2. 1824: MOL P 163 Fasc. XXI. No 444. 1827: Fase. XXXI. No 564. Fase. III. No 29. 1829: Fase. XXI. No 444. 1830: Fase. VII. No 120. 1831: Fase. XXI. No 442. 1833: MOL P 109 1845. július 8-i kimutatás. 32 MOL P 163 Fase. XXXI. No 564., MOL P 134 R-S-M IV/2. 33 Az „egyéb" kiadásokra vonatkozó források: MOL P 134 R-S-M IV/2, MOL P 163 Fase. XXXI. No 564., Fase. III. No 29., Fase. XX. No 423., Fase. IX. No 210., Fase. XII. No 331. 34 MOL P 163 Fase. XXXIII. No 579.
