Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Bariska István: Az 1463. évi soproni békeszerződés és annak háttere
Bariska István: Az 1463. évi soproni békeszerződés és annak háttere 33 megvolt a maga jelentősége. III. Frigyes ugyanis ezt úgy tekintette, mint a gyámsági intézményt. A Habsburg-ház belső szabályai között ennek rendkívüli jelentősége volt, vele ugyanis a császár mint a Habsburg-ház legidősebb tagja kiterjesztette igényét a gyámfiú területére és anyagi forrásaira. Éppúgy, ahogy az a kiskorú Habsburg-hercegekkel történt. 3 5 Ez a Habsburg-házban érvényes logika sürgette, hogy a szerződésben megjelenjen Miksa főherceg támogatásának kötelezettsége bármely harmadik féllel szemben. Ugyanakkor ezért volt annak jelentősége, amit ezen dolgozat elején már megfogalmaztunk, hogy ti. a Habsburgok igényt tarthassanak a magyar trónra, ha Mátyás király nem hagyna törvényes fiú utódot maga után. Kétségtelen, hogy ezeknek a pontoknak a szerződésbe beiktatása a Habsburgok Lipót-ágának legnagyobb sikere lett. Ezért kacérkodtunk a gondolattal, hogy ezt a békeszerződést a Habsburgok magyarországi örökös trónigénye szerződésének minősítsük. Csak így magyarázhatjuk az utolsó erre vonatkozó szerződésbeli tételt is, amely szerint trónüresedés esetén a magyar rendek „ tartoznak gondoskodni arról, hogy ...a császári Felséget és fiát, miként az a magyar királyság szokása, megkoronázzák és az ország teljes kormányzásában békében elismerjék és valóban királyuknak tartsák ", 3 6 A szerződés garanciális részleteire, továbbá az egyes oklevelekben található különbségekre pl. Sopron visszaadására most nincs mód kitérni. Ám, ez a rövid elemzés is mutatja, hogy a Szent Koronának mekkora presztízse volt. Nemcsak a váltságdíj volt feltűnően nagy, de annak köz- és magánjogi ára is. 5. Még egy gondolat a történeti háttérhez Akárhogy is mérlegeljük, a Szent Korona Hunyadi Mátyás uralkodása megszilárdításának nélkülözhetetlen része volt. Ahhoz, hogy Mátyás ezt megszerezze, neki is szövetségesekre volt szüksége. A kérdés eleinte úgy merült fel, hogy Habsburg Frigyest rá lehet-e kényszeríteni arra, hogy kiadja V. Lászlót, a magyar Szent Koronát és a nyugat-magyarországi foglalt birtokokat. Az Albert-ági V. László gyámság alóli felszabadításában az segített, hogy az osztrák, a morva, a magyar rendek, valamint a cseh katolikusok 1452. évi mailbergi szövetsége a császárt erre kényszerítette. V. László örökségének visszaadásában eleinte összefogtak az osztrák és a magyar rendek is. 37 A császár azonban a magyar Szent Koronát V. Lászlónak sem szolgáltatta vissza. Azzal védekezett, hogy V. László koronázása törvényes volt, és ez több mint igaz. Ám, az osztrák és a magyar rendek összefogása sem vezetett eredményre. A Lipót-ághoz tar35 HELLBLING, 1956. 74. p. 36 NEHRING, 1975. 205., 208. p.; GYMSML Soproni Levéltára. Dl. 1910. 1464. „Tractatus Pii Pontificis". III. Frigyes-féle szerződésváltozat. Bécsújhely, 1463. júl. 19.: „wir ... Fridrich ... oder Vnser Sone ... als sitt idt gekrönt vnd In regirung des Reichs volkumenlich in frid erkannt vnd mechtiglich fúr Kunig gehaltn werden". 8. p. 37 CHMEL , 1837. 40. sz. Übereinkunft zwischen [KJaiser Friedrich und den ungarischen und österreichischen Ständen in Betreff des [Königs] Ladislaus. H. n. 1453. márc. 26. 46-49. p.
