Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kövér György: Az Ónody fivérek (nem regény)
Kövér György: Az Ónody fivérek 299 Ónody Pál tiszalöki birtokai nagyjából hasonló szerkezetet mutattak, az eszlárinál magasabb szántóhányadhoz itt lényegi sajátosságként társult az elkülönített legelő és erdő hiánya. Az Eszlár határában lecsapolt és legelőként használt Bazs tóval ellentétben itt 80 holdon terült el nádas. A tiszalöki birtok négy dűlőben feküdt. Az érintett dűlőnevek közül kettőt Eszláron is fellelhetünk (Sasfészek, Megyágó), de ezekben ott Ónodynak nem voltak földjei. Mivel a birtok számottevő része mégis Tiszalök északkeleti, Eszlárral határos részén feküdt, racionálisnak tűnik Ónody Pál életében a két község határában fekvő középbirtok közös igazgatásának feltételezése. Ugyanakkor mind a tiszalöki Sasfészek, mind az itteni Megyágó dűlőben levő lakház és udvar (az előbbiben gazdasági épülettel, az utóbbiban cséplőtérrel) jelzi a „tanyás" gazdálkodás decentralizált üzemszervezetét. A vázolt összkép természetesen egyoldalú, a felhalmozásról, a vagyonról tudósít és hallgat a terhekről, az adósságról. Pedig ekkora akkumuláció nyilván nem mehetett végbe valamilyen formájú és mértékű hitelfelvétel nélkül. De erről (egyelőre) nem tudok többet. A fiúk Ujabb Ónody Pálnak négy fiáról van tudomásom. A legidősebb gyermek leány volt, Terézia még Mátranovákon született, fiatalon elhalt, ahogy pár napos korában meghalt egy másik, 1839-ben született húg is. A születési helyekből ítélve a család hosszú utat tett meg, míg Eszláron véglegesen megtelepedett, akkor is, ha tudjuk ekkoriban a kismamák hazajártak „lebetegedni". A legidősebb fiú, Bertalan még szintén a Nógrád megyei Novákon született (ahol csak katolikus anyakönyv lévén, oda anyakönyvezték), két húg (Clementina, Mária), s egy öcs (Dezső) a negyvenes évek elején az akkor Borsod megyei Noszvajon, László és Géza pedig már a reformkor legvégén Eszláron látta meg a napvilágot, akár csak legfiatalabb húguk, Ilona. A keresztszülők a megyei középbirtokos nemesi elitből kerültek ki, gyakran rokonságban is álltak a családdal. A legidősebb Bertalan iskoláiról annyit sikerült feltérképeznünk, hogy 1857-től Bécsben, a Politechnikum mérnökképzőjében járt egy esztendőt. 4 3 Azt is tudjuk róla, hogy 1868 decemberében egyik alapítója volt a Szabolcsmegyei Régész Egyletnek. 46 1871-benNagykállóban találjuk, a megyei első aljegyző székében, ám erről a hivataláról hamarosan leköszönt. 1872 januárjában kérvényezte az alispántól, hogy tekintsenek el a kétszeri kihirdetés követelményétől, amennyiben Bodnár Mária r. kat. hajadont oltár elé kívánja vezetni. Hogy a házasság és a hivatalról leköszönés miként függött össze, azt nem tudjuk, de tény, hogy Bertalan, aki akkor már nem volt fiatal ember, 45 SZÖGI - Kiss, 2003. 310. p. 46 http://iam.nyirbonc.hu/iam/gyuitem.ht m Régészeti gyűjtemény. Az alapító okiratban Bertalan nyilván apja révén - tiszalöki birtokosként szerepel, s az alapítók között találjuk még Szilvási János eszlári birtokost (valójában bérlőt) és Gräffl József bashalomi bérlőt is.
