Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kövér György: Az Ónody fivérek (nem regény)
Kövér György: Az Ónody fivérek 297 A birtok hat dűlőben feküdt. A levágott Tisza-holtág kanyarívében 36 hold erdő terült el, a keleties hangzású Kusír nevű határrészen (a népi etimologizálás „kunsírnak" magyarította) 152 hold szántót birtokolt a család. 1856-ban csapoltatták le a falu többi földesurával összefogva a „mintegy 800 [magyar] hold területen volt" ún. Bazs tavat, ami addig terméketlen mocsaras határrész volt, ebből Ónodynak egymagában 210 hold legelő, 68 hold szántó és 16 hold rét jutott. 3 9 A zömöt kitevő legelő azonban még a hetvenes években is „szikes, silány" minőségű volt, s a rétet is csak ritkán lehetett kaszálni, mert „többnyire víz által boríttatik. " A Kisrét és Banaszék nevű dűlőkben épült fel a helybeli szokás szerint Zoltán-tanyának nevezett uradalmi major (nevét a falu egyik hajdani birtokos családja földjén álló csárdáról kapta). Egy 1876-os határleírás szerint különösen a Kisrét szántója (79 hold) számított jó minőségűnek: „ 3 nyomásban trágyás ugarral terem ", rétje pedig (59 hold) „ időszakonként, ha a föld árja engedi a legjobbak közé sorolható ", jó szénát ad, kétszer is kaszálható. 4 0 A belfalutól 2 órányi gyalogjárásra, a délnek, Hajdúdorog felé vezető országút mellett fekvő Zoltán-tanyán - az egyházi schematizmusok szerint - 1851-ben még csak 5, 1870-ben viszont már 57 lélek lakott (40 katolikus és 17 református). 4 1 Jellemzőnek kell mondanunk, hogy a család rezidenciája nem az ekkor már három részre tagolódott település (Ó-, Tót- és Újfalu) beltelki részein, hanem a Lenáztató nevű szőlő oldalában helyezkedett el. A schematismusok 1870-ben egy, az anyaegyháztól negyedórányi járásra fekvő Ónody-allodiumot említenek (11 lakossal). A hatvanas években már biztosan állt a kúria, mert amikor a családfő 1864-ben önvédelmi és vadászfegyver-viselési engedélyért folyamodott, így érvelt: „ lakó házam a falun kívül magánosan esve ...ez évben felakasztott Huszti és Győrffy rablók által harmad éve saját házamban megtámadtattam, s éltemet megmentenem csak alig sikerült. " 4 2 Ha már itt tartunk, érdemes a kérvényhez csatolt személyleírásból a tulajdonos portréját is kikerekíteni: az ekkor 54 éves Ónody Pál magas termetű, szürke szemű, himlőhelyes arcú férfi volt, akinek haja, bajusza és szakálla is őszbevegyült („immár"). Magáról a kúriáról, az Ónody-udvarról és az Ónody-szerről az 1870-es kataszteri térkép alapján elég pontos helyszínrajzzal rendelkezünk (1. térkép) 4 3, s csak megkönnyíti a képzeletbeli látogatást egy, a századelőn gyakorta itt vendégeskedő, Rakamaz felől érkező rokon visszaemlékezése. „A falu előtt kb. 2 km-el alacsony terep hullámon dohánypajta volt látható, mellette gémeskút árnyékában haladt a letérő homokos út az udvar bejárata felé, ahol már izgatottan vártam a találkozást a vendéget végtelen szívélyességgel fogadó nagynénémmel. [Ónody Géza feleségéről, Bárczay Ilonáról van szó.] Behajtva a rondó mögött állt a lakóház. Jobbra a konyhaépület. A kaputól balra két nagyobb is39 OSZK Kézirattár, Fol. Hung 1114. FM 1 / 3814/ A. 97. Pesthy Frigyes helységnévtára. 40 MOL S 79. 758. cs. 947 (1876. máj. 25.) 41 Schematismus, 1851. 187-188. p.; Uo. 1870. 132-133. p. 42 SZSZBML IV. B. 255/ b. 66. d. 7795/ 864. (1864. okt. 21.) Apjával egyidejűleg Dezső fia is igényelt fegyvert, aki ugyanott, de másik épületben lakott. Uo. A nevezett rablókra lásd PERÉNYI, 2002. 114-130. p. 43 MOL S 78 Kataszteri térképek, 225. téka. Tiszaeszlár. 8. térkép.
