Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kozma György: Ki Támadta Táncsicsot 1845-ben?

280 próbálom. "

2

9 Az íróról állítja, hogy „nem merem ugyan azt mondani, hogy az emberiségnek ellensége a' szerző, hogy a' drága hont gyűlöli, gondolatnak is sok lenne; de mégis illy állitások után csak két dolgot tehetünk fel, vagy azt, hogy nem esmeri a' hont, 's abban a' dolgok 'folyamát, szóval tudatlan, mit nem hiszek; - vagy hogy szíve nem jó, szándéka nem tiszta, — 's azokból mit előbb is mondott 's a' mód, mellyel mondá - valamint a' következendők is az utolsóra adnak több okot - sőt a' rossz akarat kiviláglik; sok helyen jók az eszközök, de a' czél rossz, másutt nemes a' czél, de az eszközök nemtelenek. "

3

0 Utalása szerint a szerző Táncsics tulajdonságairól tudomással bír, s ez is arra vall, hogy soraiban felismerte őt. „Ha nem gyanítanám a' szerzőt, azt hinném, hogy vagyonra ásítozik, zavarosban akar halászni, mert olly csábítók szavai, mint csak nép emberének lehet. "

3

1 Iszonyú nyomatásnak tartja a' censurát, 's el is hiszem, hogy reánézve egy kis baj; mert [...] kit az írás' dühe megragadt, hogy minden eszméit a' világ elébe nem viheti, hogy őtet bámulják, magasztalják az elcsábítottak. "

3

2 Egy szabad Polgár felfedése. Az 1842-1850-ig működő második miskolci nyomda tevékenységének bemutatása és elemzése során írja tanulmányában Veres László, hogy „ Csöglei Tóth Lajos nyomdája a kezdetektől fogva politikai célokat szolgált. Elsősorban azok a kiadványok tették ismertté a nyomdát, amelyek a reformtörekvéseket szolgálták és az ellenzéki nemesség körében közkézen forogtak. A történeti irodalom által mindmáig kiaknázatlan nyomtatvány volt az 1845-ben megjelent. A sajtószabadság bírálata. Felelete egy szabad Polgárnak a sajtószabadságról [sic!] írt munkájára egy Rabnak c. kiadvány. Lényegében ez a munka nyitja meg azon országos jelentésű

3

3 politikai kiadványok sorát, amelyet Tóth Lajos üzemében állítottak elő. "

34 Veres idézett írásában az említett könyv szerzőjének kilétét nem vizsgálja, a vitairattal többet nem foglalkozik. A Táncsics Mihályra és korára vonatkozó dr. Balogh Zoltán - Szamos György-féle könyvgyűjtemény bemutatásakor Erdész Ádám a munka szerzőjének Szemere Bertalant tartja, elfogadván a kötetbe ismeretlen kéz által ceruzával beírt és a könyvek jegyzékelésekor felvett bibliográfiai adatot/

5 Borsod megyei személyre gyanakodni kézenfekvő, s Szemerére sem ok nélküli, hiszen a nyomdász bizonyítottan Szemerének jó embere volt. 1848 márciusában Heilprin Mihály Őrdal című versét, majd az év végétől egészen a szabadságharc bukásáig a számos, Szemere megbízásából készült- a forradalom és szabadságharc eseményeiről tudósító - röplapot és plaká29 Uo. 10. p. 30 Uo. 14. p. 31 Uo. 85. p. 32 Uo. 97 p. 33 Vagy inkább jelentőségű? 34 VERES, 1986. 74. p. 35 ERDÉSZ, 1982. 291-298. p. Ezúton is köszönöm Erdész Ádámnak kutatásomhoz nyújtott értékes segítségét!