Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kovács Béla: A 'három esztendős' Kazár-Magyar együttélés tényleges időtartama
262 évet 839-840-re tesszük, akkor a 860-861. év végéig eltelt időszak 21 évig tartott. 16 A DAI szövegében olvasható 'három esztendő' és a ténylegesen eltelt 21 év között tehát olyan kronológiai összefüggést kellett keresnünk, amely a forrás szövegét nem módosítja, és teljes mértékben megfelel a valóságos időtartamnak is. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az ógörögben az 'eviaoto^ szónak nemcsak 'év, esztendő', hanem 'idő, időszak' jelentése is van, akkor a három esztendő tulajdonképpen három, egyenként hét éves ciklust is jelölhet. A térségben ekkor használt időszámítási rendszerek 1 7 közül csak a zsidó naptárban található meg a hét évente ismétlődő szombat-év, amelyet a Biblia ószövetségi részének első öt könyve a (Tóra) több helyen is említ. 1 8 A jeruzsálemi második szentély pusztulásától (Kr. u. 70) számított zsidó naptár szerint a 839-840., a 846-847., a 853-854. és a 860-861. év mindegyike szombat-év volt, és pontosan a fentebb említett időtartamot fedik le. A vegyes etnikumú Kazáriában a természeti- és sámánisztikus hitvilágú népcsoportok mellett a 7. században már zsidó, keresztény és iszlám vallásúak is éltek. A zsidó naptár hivatalos használata a 8. század utolsó harmadától kezdve terjedt el, amikor kagán feltehetően a judaizmus karaita irányzatát tette meg „államvallássá". 1 9 A birodalomhoz csatlakozó magyar törzsek vezető rétegének és közvetlen környezetüknek nemcsak a kazár igazgatási és katonai rendszer törvényeit kellett kötelezően elfogad16 Uő. 86, 91,94, 103. p. 17 A bizánci császárság időszámítási rendszere a bizánci-éra, amely egy Kr. e. 412-ben keletkezett, később alexandriai-érának nevezett naptári rendszer kisebb kiigazításával 5509. szeptember l-jét jelölte meg a világ keletkezésének időpontjául. - A Közel-Keleten az éveket az úgynevezett Szeleukida-éra szerint számolták. Az éra kezdetének a Nagy Sándor halálát követő 12. évet, azaz a Kr. e. 312/311. esztendőt választották, amikor a felbomló hellén birodalom egyik örököse I. Szeleukosz Nikátor lett. A naptárrendszer a Szeleukida-dinasztia bukása (Kr. e 63.) után is tovább élt. - A zsidók is átvették ezt a rendszert. Ezen kívül a korai középkorban a diszpórában élő zsidó közösségek azt az érát is használták, amelynek kezdőpontja a Kr. u. 70. esztendő, a második jeruzsálemi szentélynek a rómaiak által történt elpusztításának éve volt. Az 5. században már kialakult ugyan az a máig is használt számítási mód, amely a második szentély pusztulása utáni 400. évet a világ teremtésének 4231. évével azonosította, de a zsinagógai életben csak a 8. század után kezdett általános gyakorlattá válni ennek a naptárnak a használata. - Kezdetben a mohamedánok is a Szeleukida-éra szerint számították az éveket, és ezt a gyakorlatot csak nehezen szorította ki az új iszlám naptár, amelynek kezdőnapja 622. július 16. és ahidzsra, azaz próféta menekülésének napjátjelöli.-A legfontosabb kronológiai kézikönyvek: HAHN , 2004., KNAUZ, 1876., OLÁH, 1999. SZENTPÉTERY, 1923. 18 A Mózesnek tulajdonított öt könyv (Pentateuchus = Tóra): 1. Teremtés könyve 2. Kivonulás könyve (Exodus), 3 Leviták könyve (Leviticus), 4. Számok könyve (Numeri), 5. Második törvénykönyv (Deuteronimium)- A szombat-év említése: Kivonulás 23:10-11., Leviták 25:1-6., (Leviticus), Második törvénykönyv 15:1-11. - A szombat-években a zsidók a földeket, a szőlőket és olajfaligeteket nem művelték, hanem pihentették, de a magától kifejlett termést begyűjthették. A hat év alatt keletkezett és még meg nem fizetett adósságokat elengedték. Minden hetedik szombatév Jóbel-év is volt. Ezekben az években felszabadították a rabszolgákat, hazatérhettek a száműzöttek, az elkobzott vagy kisajátított ingatlanok visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz. 19 A17. jegyzetben említett három zsidó naptár párhuzamos használatára következtethetünk József kazár kagán és Hasdhai ben Shafrut spanyol-zsidó államférfi 954 és 961 között keletkezet levélváltásából. A kagán leírta, hogy a kazárok rendelkezésére álló naptár nem volt szabályos, ezért a vallási ünnepek megtartásában nem tudták az előírásokat követni. BARTHA, 1988. 274-275. p.
