Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Hausel Sándor: A Magyar Vöröskereszt balassagyarmati Fiókegyletének története megalakulásától az első világháborúig
230 egylet munkájából létrehozója, Kövy Tivadarné. 1889-ben már Scitovszky Jánosné elnöklete alatt tárgyalta meg a női választmány a karácsonyi ünnepéllyel kapcsolatos teendőket. 1 8 Az újévi megváltások összegyűjtése a városi hatóság által, illetve a vöröskeresztnek az a szabálya, hogy a jövedelme 50%-át a központnak kell átadni, némi idegenkedést váltott ki, aminek a 10 évi működés után a megyei lap ekképp adott hangot: „városi képviselőtestületünk ez évben is hozzájárult azon intézkedéshez, hogy a város tehetősebb lakossága gyüjtőíveken kéretessék fel könyöradományok aláírására. Kikötvén azonban, hogy mivel a gyűjtés hatósági közegek (a rendőrtanácsosok) által történik, az elöljáróság a szegény iskolás gyermekek felruházásánál a helyzet ismerete által is indokolt befolyását érvényesítse. A képviselőtestület néhány tagja eleinte idegenkedett a Vöröskereszt egylet firmájától, mert azon téves hitben volt, hogy az újévi üdvözletek megváltása címén gyűjtött összegnek is egy részét Budapestre, a központba tartozik küldeni a választmány. Szerzett alapos értesülés szerint azonban biztosíthatunk mindenkit, hogy nemcsak a gyűjtemény lesz utolsó krajcárig helyi jótékony célokra fordítva, de az egylet tagdíjainak egy része is újabb intézkedések folytán szintén arra szolgál." A tájékoztatás dacára csökkent az adakozó kedv: 1892-ben már csak 20, 1893-ben 40, 1894-ben 41 gyermeket tudtak ellátni téli ruházattal. Ugyanebben az évben a város járványbizottsága többek között adakozási felhívást intézett a városhoz, amelyben „a czél sikeresítése végett megkeresi a helybeli vörös kereszt, és az izraelita nőegylet igen tisztelt választmányait szives közreműködésre." A gyűjtőívvel házaló hölgyek ruha- és ágyneműkért, valamint élelmiszerekért fordultak „a város nemeskeblű közönségéhez" - tehát ekkor még számításba vehető tényező volt az egylet. 19 Azonban úgy látszik, hogy minden igyekezet ellenére az 1 890-es évek közepére belső hajtóereje kiürült, tevékenysége lényegében az újévi üdvözlések megváltásából befolyt összeg karácsonyi szétosztására korlátozódott. 1895-ben megszűnt a segélyző nőegylet, ezzel széthullott az a kis csoport, amely az egyleti élet alapját jelentette. 1896 után nem találkozunk a tevékenységével, aminek két oka lehet. A vöröskereszt háborús céljai a békés évek során nem tudtak hatást elérni a lakosság körében, a helyi jótékonysági teendőket pedig inkább a felekezetek igyekeztek gyakorolni segélyző egyleteik által. Míg a Vöröskereszt vallásfelekezet nélkül tűzte zászlajára az adakozást, a felekezetek egyfajta konkurenciát is láthattak benne. 2 0 Irodalom KÚN, 1911. KÚN BÉLA: A fiatalkorúak támogatására hivatott jótékonycélú intézmények Magyarországon. Bp., 1911. 18 NLHH 1889. december 15. 19 NMLV. 71.8. doboz 1892. év 20 NLHH 1891. december 20., 1892. december 25., 1893. december 31., A megszűnés: Nógrádi Hírlap 1914. március 15.
