Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Hausel Sándor: A Magyar Vöröskereszt balassagyarmati Fiókegyletének története megalakulásától az első világháborúig
226 szétosztást a városháza udvarán. Ekkor 72 szegény részesült egyenlő adományban. AGellén István beszédében jelzett rivalizálás, amelyetéren is megnyilvánult a két város között, később is megmaradt. Losonc jelentős erőket tudott megmozgatni adakozásra. Pl. 1883-ban is hasonló összeget tudott összegyűjteni, mint a megyeszékhely. 1 0 Az 188l-es esztendőben erősödött meg az a gondolat, hogy a gyarmati fiók alakuljon 20 tagú megyei választmánnyá. Ebben az évben a szokásos segélyezettek mellett az árvízben károsult három legszegényebb család kapott adományt. Az egylet vonzereje 1881-ben sem csökkent, mert folyamatosan újabb belépők jelentkeztek. Ennek is betudható, hogy a kétéves sikeres tevékenység főmozgatója, Kövy Tivadarné magas kitüntetést vehetett át munkájáért. A díszesen kiállított és a szentkorona valamennyi országának pecsétjével ellátott okmány szövege a következőképpen hangzott: „Mi Erzsébet ausztriai császárné és Magyarország királynéja, a magyar országos (veres kereszt) segélyző nőegylet legfőbb védasszonya, figyelembe véve Kövy Tivadarné Baintner Irma a nevezett emberbaráti és hazafias egylet körül szerzett, nekünk tudomásunkra hozott kiváló érdemeit, azoknak méltó elismeréséül és a jövőre való buzdításul az egyleti alapszabályok 33. §-a alapján ezen díszokmánynak kiadását elrendeltük s azt sajátkezű aláírásunkkal elláttuk. Kelt Bécs, május hó 11-én. Erzsébet s.k." Az 1881 -es esztendő jelentős változást hozott a fiókegylet, illetve a 20 tagú megyei választmány működésében, mert a segélyző nőegyletek ekkor alakultak át hivatalosan vöröskeresztes egyletekké. Formailag ez egyesülésként zajlott le, vagyis a segélyző nőegylet egyesült a létrehozott vöröskereszt egylettel. Az ebből az alkalomból megtartott közgyűlésen a régi vezetőséget választották meg: az egylet Kövy Tivadarné és Frideczky Lajos ikerelnöksége alatt dolgozott tovább. Egyleti orvossá dr. Feledi Ferencet választották. A mozgalom sikerességével is összefüggésben lehet, hogy a vármegye utolsó évi közgyűlésén Erzsébet királyné életnagyságú arcképét leplezték le, sétahangversennyel egybekötve „teljes kivilágítás és élvezetes program mellett". Ebben az évben kapcsolódott be aktívan a helyi vöröskeresztes mozgalomba mint titkár Reményi Károly, a későbbi polgármester. O írta le részletesen és szemléletesen, hogy miként nézett ki és hogyan zajlott le a sétahangversennyel egyszerre megrendezett vöröskeresztes bazár: „Ez is esemény volt városunk jótékonysági és társadalmi életében, még pedig olyan, mely meghazudtolja azon mondást, hogy minden eseményről csak három napig beszél a világ! .. .A bazárasztalok közül négy a nagy teremben volt elhelyezve, négy pedig, t. i. a vacsoráláshoz tartozók, a kis teremben. Mindjárt a bejárattól balra egy hosszú asztal s ennek: közepén egy hatalmas sudarú, ízléssel feldíszített fenyőfa tűnt szemünkbe jelképezve az estély jelentőségét: a szegény gyermekek karácsonyi boldogítását. Kleyn Jánosné, Melicher Ferenczné, Markovich Ödönné, Veres Ernőné, Madách Sári, és Baldenvégh Paula forgolódtak e hosszú asztalnál, árulva parfuncs-öt, korcsolyát, ezüst gyűszűt, nevezetességek photograph képeit, s isten tudja még, mi minden szép és részben hasznos tárgyat. Bruttó bevételük 140 frt 71 krajcárra rúgott. 10 NLHH 1880 október 17., 24., november 14., 28., december5., 1881 .január2., 16., 1883. február25.
