Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Hausel Sándor: A Magyar Vöröskereszt balassagyarmati Fiókegyletének története megalakulásától az első világháborúig

224 egyletnek és a városnak ezt a fajta együttműködését.

6 A város örömmel járult ehhez hozzá, és már első évben sokan éltek ezzel a lehetőséggel. A helyi újság hosszú névsorokban közölte az adakozók névsorát, ami nyilván szintén hozzájárult a sikerhez. Ez a szokás aztán évtizedekig fennmaradt. A valláskülönbség nélkül összeírt 38 árvagyerek javára 280 forintot gyűjtöttek össze. Az egylet elnöksége év végi számadásában hálásan köszönte a segítséget, amelynek legszebb jutalma, hogy „a szegény gyermekek arczain ragyogó öröm volt lelhető, midőn szegényes, szaggatott, ócska ruhácskáikat levetvén, tiszta új ruhában ünnepelték a Karácsonyt." A kezdetekben a budapesti választmányban Jeszenszky Danóné képviselte a balassagyarmati egyletet.

7 Kövy Tivadarné mellett az első években Opitz Károly rendőrtanácsos buzgólkodott a „vereskereszt" sikeréért, amit a gyarmati hölgyválasztmány egy szépen hímzett pénztárcával köszönt meg. (Ennek aztán akkora híre támadt, hogy sokan szerették volna látni, de csak azoknak lehetett szerencséjük, akik maguk is beléptek az egyletbe.

s) Az első évi rendes közgyűlést 1880. január 17-én tartotta az egylet a megyeháza kistermében. A fő napirendi pont a számadások megvizsgálása volt, amit a bizottság rendben talált. A budapesti központi választmányba Jeszenszky Danónét és Pulszky Polyxenet delegálták, akik bár budapesti lakosok voltak, de nógrádi kötődésük közismert. Az egylet kétévi működés után mind a városban, mind a környékén elismerést vívott ki magának. Sőt, nem csak a megyében, hanem az országban is. Erzsébet királyné, a Vöröskereszt egylet védnöke, szintén az elismerés hangján szólt a balassagyarmati egylet működéséről. Hiányolta viszont, hogy igen kis mértékű a többi településen az érdeklődés fiókegyletek létrehozására, illetőleg szorgalmazta ilyenek megalakítását. Szavának hatása nem maradt el, mert őszre valóban működött a losonci és a szécsényi fiókegylet: (Érsekvadkerten 1881 augusztusában, Salgótarjánban 1885 körül alakult meg a fiókegylet). Ezek bevonásával is kezdte szervezni „a megye ritka dísszel kifestett és berendezett nagytermében" a gyarmati fiókegylet Kövy Tivadarné elnöklete és gr. Zichy Lívia bálanyasága alatt az Erzsébet-napi bált, amely „igen fényesnek ígérkezik s kellemes alkalmat fog szolgáltatni arra, hogy Nógrádvármegye fényes közönsége - már egyszer - együtt lehessen".

9 Hogy a siker még inkább biztosítva legyen, a megelőző napra rendkívüli megyei közgyűlést hívtak össze. A bál híre túljutott a megye határain, mert nem csak Nógrádból, hanem Hontból, Gömörből, sőt Budapestről is készültek a november 19-i nagy eseményre. A jótékony célú zártkörű bált egy férfi és egy női bizottság szervezte, amelyek elnöke Madách Károlyné volt. Gr. Zichy Nándorné elfogadta a bálanyai felkérést. A hátralévő időben még két feladat maradt: a sorsjegyek kinyomtatása és a sorsjáték tárgyainak gyűjtése, amik egyébként örvendetes módon, nagy számban ér6 Nógrád Megyei Levéltár(=NML) V.41. 73/1881, 129/1883,68/1884, 106/1885,99/1886,83/1887, 12/1890, 97/1891. NLHH 1889. december 29. 7 NLHH 1879 december 14., 21., 28. 8 NLHH 1880. január 11. 9 NLHH 1880. február 1., március 28., szeptember 26., október 3. A szécsényi egyletnek a Káprásokban tartott nyári mulatságáról az 1881. július 24-i szám számol be. Az érsekvadkerti egyletről: 1881. augusztus 21.