Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Halász Csilla: Kultúragitációs brigádok működése a Rákosi-korszakban
214 kérdőjelezhető, de mindenképp megmutatja azt, hogy ekkoriban mennyire fontosnak tartották e rigmusbrigádok tevékenységét. A mezőgazdasági munka minél több termést hozó és minél gyorsabban történő „biztatása" mellett népszerűsíteni kellett a gépállomásokat, és azokat a traktoristákat különösen a nőket - akik teljesítették a terveket. Az egyes dolgozóknak felajánlották a bemutatókon a számokat, s el is énekelték nekik. Ezzel egy időben toborozták a traktorosokat is, e tekintetben az egyik döntő szempont volt, hogy a tsz tagjai közül kerüljenek ki minél többen, a másik, hogy minél több női traktoros legyen köztük, mivel a kommunista propaganda egyik fontos pontja volt hangsúlyozni a női egyenjogúságot. E brigádok a mezőgazdasági szektorhoz köthetően a termelőszövetkezetek népszerűsítését, illetve a tagtoborzás feladatát is ellátták. Ilyenkor a brigádok a tsz-ek jobb munkamódszerét, magasabb terméseredményeit, valamint a kollektív munkából fakadó „optimista hangulatot" hangsúlyozták. A kultúragitációs brigádok a nagy nyári mezőgazdasági munkák és a begyűjtés támogatása után nem fejezték be tevékenységüket. Fontos feladatuk lett a központi tervek népszerűsítése, főként az egész gazdaságot átfogó ötéves tervé. A párt vezetésének célkitűzése elsősorban az volt, hogy meg-, illetve elismertessék az emberekkel a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit. Ennek keretében hangsúlyozni kellett, hogy hogyan éltek régen az emberek - természetesen ez volt a negatív példa - és azt, hogy a kommunista párt hatalomra kerülésével mennyiben változott meg az ország és az egyének helyzete, illetve, hogy lehet még jobbá tenni azt az ötéves terv megvalósításával. Az első ötéves terv 1950-ben indult útjára, a Magyar Dolgozók Pártja (a továbbiakban MDP) Központi Vezetőségének Agitációs és Propaganda Osztálya kidolgozta az ötéves terv propagandáját, amelyben hangsúlyozta, hogy az ötéves terv egyik legfontosabb záloga lesz a béke megtartásának, s a Szovjetunió példáját folyamatosan szem előtt tartva kell a magyar gazdaságot, főképpen a nehézipart fejleszteni. Eszerint propagálni kell a legnagyobb gazdasági és egyéb létesítményeket, növelni kell a dolgozókban a felelősségérzetet és az áldozatkézséget a tervteljesítésre. 2 0 20 www.digitarchiv.hu 2007. november 14., MDP Politikai Bizottság (A továbbiakban PB.) 74. ő. e. 1951. május 3. Az ötéves terv propagálását valószínűleg nem találta megfelelőnek a felsőbb vezetés, hiszen 1952-ben a Népművelési Minisztérium a megyei népművelési osztályokhoz írt körlevelében az ötéves terv agitációját és propagandáját a politikai nevelőmunka legelmaradottabb részének nevezte. Kritizálta, hogy elkoptatott szólamokban, adatok és számok nélkül, vagy éppen csupasz tények közlésével próbálják megismertetni az emberekkel a tervet, és nem kapcsolják össze a békeagitációval, pedig ez utóbbi az egyik legfontosabb feladata lenne a tervpropagandának. Az NM a PB jegyzőkönyv szövegében található feladatokhoz hasonlóan határozta meg az ötéves terv agitációját: Egyrészt az ötéves terv célkitűzéseit össze kell kapcsolni a békeharc kérdésével, hisz az ötéves terv béketerv, amely az ország jövőjét és az emberek boldogságát biztosítja. Az országos jelentőségű ipari, mezőgazdasági és kulturális beruházások bemutatásán kívül hangsúlyozni kell a helyi viszonylatban megjelent építményeket is. Tudatosítani az emberekben a „mi városunk, a mi falunk, a mi kultúrházunk" fogalmakat. Magában az egyénben is tudatosítani kellett, hogy ő is hozzájárulhat a terv megvalósításához, de a felelősségérzetét nemcsak a saját munkájával szemben, hanem a másokéval szemben is éreztetni kell — ezen kívül nem volt szabad eltűrni a tervfegyelem megsértését sem. A fentiek mellett mindig példaként kellett felhozni a szovjetek eredményeit. PML XXIII. 18. 873-1/1953.
