Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Halász Csilla: Kultúragitációs brigádok működése a Rákosi-korszakban

212 gyar-Szovjet Társaság, a Dolgozó Iijúság Szövetsége és az úttörők is szervezhettek ilyen csoportokat. A kultúragitációs brigádoknak különféle népies dallamokra, tömören, kis rigmusokba, úgynevezett csasztuskákba

1

1 írva kellett megénekelniük az aktuális országos és helyi eseményeket és eredményeket, illetve buzdították a lakosságot a szavazásra, a több termény beadására, és nem utolsósorban az ellenséges elemek kipellengérezésére is használták. A jó rigmusnak tehát nem csak tömörnek és csattanósnak kellett lennie, hanem ,,harcos, határozott állásfoglalásának" is.

1

2 Ilyen csasztuskákra gyakran megjelent példa a Művelt Nép'

J c. újság hasábjain, illetve a Népművelési Intézet különféle műsorkiadványaiban, mivel azonban a helyi eseményeket is meg kellett jeleníteni, ezért fontos volt, hogy nagyrészük az ottani eseményeket, illetve a dolgozókat ismerő ember tollából származzon. Főként a művészeti csoport tagjai vagy a népművelési osztály (vagy csoport) dolgozói írták meg ezeket a kis versikéket, de próbálkoztak rigmusíró brigádok létrehozásával is. A gyakorlaton lévő pedagógusok, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói is segítették a csasztuskákat író és előadó amatőr „művészek" munkáját, bár túlbuzgóságukkal néha épp szándékaikkal ellenkező hatást érték el. Egy Bács-Kiskun megyei jelentés arról számolt be, hogy a hozzájuk kiküldött főiskolai hallgató egy háromfelvonásos darabot taníttatott meg a kultúrcsoporttal, amivel elvonták a mezőgazdasági munkáról az emberek figyelmét.

1

4 A rigmusíráshoz való kedvet kívánták növelni a rigmuspályázatokkal,

1

5 de például Pest megyében 1952-ben külön rigmusíró felelős is dolgozott, aki azoknak a községeknek segített, ahol nem találtak ilyen versikéket írogató embert. Neki írtak a helyi szinten felvetődött vélt vagy valós problémákról, majd megkapták néhány napon belül a kész rigmusokat. Zala megyében egy negyventagú megyei rigmusíró munkaközösség is működött, amelynek nagyrészét fizikai dolgozók és pedagógusok tették ki. Ok havonta kétszer üléseztek, és levelezés útján tartották a kapcsolatot a többi rigmusíróval megyeszerte.

1

6 Számos megyében adtak ki brigád-műsorfűzeteket is, ahol szintén csasztuskákból lehetett válogatni a különféle alkalmakra. 11 A csasztuska az orosz népköltészet sajátos műfaja volt, mely többszólamú, refrénes dalt foglalt magába; a 19. században a szerelem, a család, a mindennapi élet megjelenítése állt középpontjában. A kommunista érában a politikai, társadalmi, gazdasági élet mozzanatainak kiemelése lett fontos. KOVALCSIK, 1986. 138-140. p. 12 MOL XIX-I-3-a. 1843-1-34/1953. 13 A Népművelési Minisztérium havi, majd 1954 áprilisától kulturális hetilapja. 14 MOL XIX-I-3-a. 1812-2-3/1950. 15 Szolnok megyében 1953-ban a csasztuskaíró pályázat nyertesének 500 forint jutalmat ígértek. Uo. 1843-3-230/1953. 16 Uo. 1843-1-82/1953.