Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Halász Csilla: Kultúragitációs brigádok működése a Rákosi-korszakban

210 vábbiakban NM) vette kézbe.

3 A korszakban nem forgathattak úgy filmet, illetve már a forgatókönyv sem készülhetett el anélkül, hogy az NM Filmfőosztálya előzetesen ne ellenőrizte volna, hogy az adott mü a kultúrforradalom kitűzött feladatainak megfelel-e. A mozgóképek mellett a diafilmeket, a könyveket és a különféle sajtótermékeket is felhasználták a kultúragitációs célok teljesítésére. Települési szinten a népművelési előadók (kisebb községekben a népművelési ügyintéző) és a kultúrotthonok dolgozói oldották meg a központilag meghatározott kulturális feladatokat. Az állami és a helyi ünnepségek (például: falunapok, aratási ünnepek) programját általában az NM által kiadott műsorfüzetek alapján szervezték meg, ezekben mindig leírták, hogy az adott ünnepségen milyen verseket lehet szavalni, és éppen mely politikai intézkedéseket kell propagálni. Az aratási ünnepségeket például a termelőszövetkezeti csoportok eredményeinek népszerűsítésére használták fel. A művészeti csoportok helyi - s legtöbbször országos szinten is folytatódó - versenyei az emberek kulturális aktivitásának növelése mellett 1953 első feléig, a júniusi fordulatig kizárólag politikai propagandacélt szolgáltak. Ezáltal nem csak a művészeti színvonal emelése és a helyi hagyományok ápolása lett a feladat, hanem például a „ békeharc erősítését és az ellenség leleplezését" is be kellett építeni a műsorszámba,

4 a versenybírók csak ezek megléte esetén adhattak jó pontszámokat a fellépőknek. A népmüvelés körébe tartozó iskolán kívüli oktatás is rendkívül fontos szerepet játszott a politikai és világnézeti nevelésben. Az ismeretterjesztő előadások (Szabad Föld Téli Esték, Szabad Föld Vasárnapok) és a különböző szakkörök az ismeretek növelése és a szórakoztatva nevelés mellett fontos szerepet játszottak a kulturális propagandában. Az előadások jó része mezőgazdasági jellegű volt, de történelmi, politikai és természettudományos témájúakat is tartottak. A Pest Megyei Tanács Népművelési Osztályának megfogalmazása szerint három követelménynek kellett megfelelniük: konkrétnak, tudományosan megalapozottnak és harcosnak (!) kellett lenniük.

5 Leginkább a természettudományos és mezőgazdasági szakkörök számának növelését helyezte előtérbe az NM, hiszen a kultúrpolitika akkoriban elsősorban a természettudományos ismeretek - főként a vallásosság és a babonák elleni küzdelem jegyében minél szélesebb körben történő terjesztését irányozta elő. A mezőgazdasági szakkö3 Az 1949. október 24-én tartott NM kollégiumi értekezletén megfogalmazták a népművelési propaganda feladatait, amelyek a következők voltak: 1. A párt és a munkásosztály szerepének tudatosítása, a párt és vezetőinek népszerűsítése, megszerettetése. 2. A Szovjetunió népszerűsítése politikai, gazdasági és kulturális fölényének felismertetése. 3. Burzsoá és narodnyik ideológiák kiszorítása. 4. Az imperialisták és ügynökeik elleni gyűlölet felkeltése és elmélyítése. Szomszéd népek iránti szeretet növelése. A béke védelme. 5. A szocializmus építése, az ötéves terv, a falu szocialista átalakításának elősegítése. 6. Központi feladat a vallásos világnézet és a klérus befolyása elleni harc. Magyar Országos Levéltár (= MOL) XIX-I-3-n. Népművelési Minisztérium Kollégiumi Értekezletek. 1949. október 24. 4 PML XXIII. 18. 1810-8-136/1951. 5 Uo. ikt. sz. n./1954.