Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Bácskai Vera: Egy pesti kereskedőcsalád mindennapjai a 19. század elején a gyámi számadások tükrében

14 Az örökhagyó és az örökösök. A Mannó család első két generációja.

3 Az 1815-ben 58 éves korában elhunyt görögkeleti vallású Mannó Demeter a macedóniai Bitoliából származott. 1776-ban hagyta el Törökországot és Bécsben telepedett le, majd ismeretlen időpontban Pestre költözött. A tanácsi iratokban 1802. október 9-én jelenik meg először a neve: e napon tette le a hűségesküt, deklarálta magát az osztrák császár alattvalójának és kötelezte magát arra, hogy a jövőben török alattvalóval nem lép társaságba. Ugyanezen a napon kelt adásvételi szerződése Neumayer Miklóssal, akitől 50 000 forintért és további 1000 forint áldomáspénzért megvette a Váci utca 375 számú házat.

4 Ugyan e napon, mint háztulajdonos, polgárjogot is szerzett. Másnap 100 forintot adományozott a városi kórházban ápolt szegényeknek és 50 forintot a nyugdíj intézetnek. Letelepedéséről, a városi társadalomba való integrálódásáról fennmaradt viszonylag bőséges információkkal szemben jövedelemszerző tevékenységéről jóformán semmi sem tudható meg. Valószínűleg bőrkereskedéssel foglalkozott, erre következtethetünk abból, hogy házvásárlási, illetve házassági szerződésének, valamint végrendeletének tanúi többnyire görögkeleti bőr- és egyéb árukkal kereskedők közül kerültek ki. A tanácsi iratok között nem található folyamodása a kereskedelmi jogért, így feltételezhető, hogy ha folytatott is kereskedelmi tevékenységet, ezt valamelyik cégbe társulva tette. De az is lehetséges, hogy Bécsből áttelepülve tőkéjét ingatlanba fektette be, és - mint a későbbi évtizedben számos görög kereskedő társa - a házbérjövedelemből élt. Az örökösök az első feleségétől, Tusche Juliannától származó három gyermeke: a feltehetően még Bécsben született Anna (1795-1855), a pesti születésű János (1803-1847) és Zsófia (1804-1857 után), valamint a második, özv. Blana Miklósné, Zsúró Pelágiával (1771-1819) kötött házasságból származó István (181 1-1885). A végrendelet Mannó Demeter 1814. december 19-én kelt, és 1815. január 28-án kihirdetett végrendeletében utolsó akaratának végrehajtóiul hittestvéreit: Papakoszta Jánost, Ziko Anasztázt, a szintén Bittoliából származó rokonait Mosiko Demetert és Macsó [György] Miklóst jelölte ki, és rájuk bízta a kiskorú gyermekeiről való gondoskodást. E feladatok zömmel az utóbbi kettőre hárultak. 2000 forintot

5 kitevő jótékony adományainak túlnyomó része a görög-vallach egyházi intézményeket illette, de hagyott 50 forintot a királynak, 30 forintot a pesti katolikus plébániára, 100 forintot a Rókus kórházra, és gondolt az Invalidus-házban élőkre, a megyei és a városi börtönökben raboskodókra is. 3 A családra vonatkozó adatokat a Mannó cég iratainak családi vonatkozású irataiból merítettem. BFL. XI. 1136. A Mannó cég iratai. A Demeterre vonatkozó iratok a 4. dobozban találhatók. 4 Az épület a mai Váci utca 17. számú ház telkén állt. 5 Az összes összeg váltóforint (bécsi értékű forint).