Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején
Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején 135 Lovat összesen 34 család tartott, valamennyien 10-nél kevesebbet. 13 olyan szántófölddel rendelkező gazdaság volt, ahol nem tartottak lovat, a terjedelmes szántókat valószínűleg mással műveltették meg, mivel igás ökröt egyáltalán nem említ az összeírás. 48 háztartásban tehenet is összeírtak, de sehol sem találtak tíznél többet. A borjak száma összesen 39 volt. Sertést 47 helyen tartottak, általában egy-két darabot saját fogyasztásra. Találkozunk azonban olyan gazdaságokkal is, ahol 8 illetve 12 sertés volt. A juhászat Léván is csak akkor volt jövedelmező, ha egy-egy birtokon sok állatot tartottak. Az összeírt 2101 juh mindössze 12 tulajdonosé volt, a legtöbbet- 350 darabot Kazy János tartott. A 88 nemesi családból 9 nem rendelkezett adómentes házzal, néhánynak azonban 2-5 háza is volt. A házakban a családtagok mellett 10 esetben zsellérek is laktak, összesen 20 családfő. A 9 extraneus nemes közül csak 2-nek volt háza, 7 család rendelkezett 2-10mérős gabonafölddel, 4-nek volt 1-5 kaszás rétje, egy család tartott 1 lovat és 2 tehenet. A külön inscriptionalista ingatlanok között 2 házat, 57 mérő szántót, 17 kapás szőlőt soroltak fel az összeírok. 2 5 Ha az adatsort összevetjük a közel egy időben készült portális összeírással látható, hogy a lévai nemes családok a lakosságnak kb. 20%-át tették ki, és lényegesen gazdagabbak voltak adózó társaiknál. Míg az adózók 229 mérő szántófölddel rendelkeztek, a nemesek ennek több, mint kétszeresét birtokolták. A rétek esetében 37% (201 kaszás) volt az adózóké, 63% a nemeseké, de a szőlőterületeknél csak 36%-ot birtokoltak a nemesek (1352 kapásból 488-at). Az állatállomány fele-fele arányban oszlott meg a nemesek és nem nemesek között, bár utóbbiak igen kevés juhot tartottak. A felsorolt adatok nem foglalják magukban az Esterházy birtokhoz tartozó allodiális területeket, amelyek már a 18. század elején 1671 mérő szántót, 500 kaszás rétet, 340 kapás szőlőt tettek ki. 2 6 Az adatok összevetésénél figyelembe kell venni, hogy az adózók számára városi körülmények között nem a saját földön végzett mezőgazdasági munka volt az egyetlen megélhetési forrás. 1763-ban például a 410 összeírt adózóból 147 iparos volt, akik mellett 44 segéd dolgozott. 2 7 Munkát adtak a lakosságnak a kereskedők, és a vásárokon megforduló vidéki gazdák is. Természetesen iparosok, kereskedők a nemesség soraiban is voltak, akik szintén fel voltak mentve az állami és városi adókötelezettség alól. A vásárokon, ahol portékáikat értékesítették, nem fizettek helypénzt, sem idegenben, sem saját városukban. 2 8 1772-ben újra felmérték a nem adózó területeket. Ekkor az összeírok megállapították, hogy a földesúr 1763. évi intézkedései óta a nemesek a nem nemesektől 15 háztelket, 3 kertet, 71 VA mérő szántót, 51 kaszás rétet, 77 '/á kapás szőlőt vásároltak meg. 2 9 25 Lévai Levéltár inventaria 282. 8. doboz. Az összeírást dr. Teszák Péter levéltárigazgató bocsátotta rendelkezésemre. 26 MOL P 108. Rep. 23. Fase. II. No. 2006. 27 MOL P 108. Rep. 23. Fase. II. No. 2013. 28 Lévai Levéltár Léva város vezetőségének jegyzőkönyvei 1829. április 13. 29 MOL P 108. Rep. 23. Fase. F. No. 378, 379. '
