Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején

132 Esterházynak nemcsak az uradalmi központot kellett Léván megszerveznie, ha­nem már 1712-től törekedett arra, hogy a kiváltságaira hivatkozó várost joghatósága alá vegye. 1712-ben Bars megye törvényszékén pert indított Léva nemes és nem ne­mes lakossága ellen. Itt a még jelentős hányadot kitevő nemesi lakosság kivédte a her­ceg támadásait arra hivatkozva, hogy ők, illetve őseik, mint a lévai vár katonái védték az országot a töröktől Ezért a várkapitányoktól, akik egyúttal az uradalom birtokosai is voltak, kisebb nagyobb területeket kaptak jelképes térítésért, és az adományozó ezek adómentességét inscriptionális levélben igazolta. 6 Különösen sok javadalmat adomá­nyozott Csáky Pál a 17. század végén. Az ilyen módon szerzett ingatlanok a későbbi­ekben gyakran gazdát cseréltek, ami egy sor vita forrása lett. Esterházy először 1725-ben kívánt szerződést kötni a várossal, hogy földesúri jo­gát érvényesítse. 7 A lakosság ennek pontjait azonban túl hátrányosnak találta, és már a következő évben írásban megfogalmazta tiltakozását. Mivel nem értek el eredményt, 1729-ben a városban mozgalom indult a közösség által megfogalmazott feltételek el­fogadtatása érdekében. 8 A később még említendő „zendülés" a felek megegyezésével végződött, és Esterházy 1732-ben szerződést kötött a várossal. A szűkös határ miatt még 1724-ben bérbe adta a lévaiaknak Génye és Baratka pusztát, amelyekért 100, a kül- és belvárosi telkekért 200 Ft-t kért. A földesúrnak 1/9-et, az egyháznak 1/10-et adtak gabonából, borból, fizettek a két városi mészárszék után. Szeptember 29-től (Szent Mihálytól) szilveszterig mérhették saját borukat. Javí­taniuk kellett az utakat, hidakat, forsponttal nem tartoztak, de ha a távol élő földesúr a városba látogatott, rendelkezésére kellett állni. A szerződés a város viszonyait évtize­dekre meghatározta. 9 1732 egyéb szempontból is fordulópont volt a város életében. Ebben az évben ka­pott a közösség évi négy vásár tartására engedélyt, így a hegyvidék és a síkság találko­zásánál fekvő város kereskedelmi fekvő város kereskedelmi forgalma növelte az egyre gyarapodó lakosság gazdasági lehetőségeit. 1 0 Ettől az évtől kezdve alkalmaztak jegy­zőt, 1733-tól folyamatosan vezették a városi jegyzőkönyveket, és egyre nagyobb gon­dot fordítottak az igazgatási és pénzügyi adminisztrációra." Miután a Jaklin féle örökség is az Esterházyaké lett, az uradalom korábbi terjedel­me is megnőtt. A 18. század végén Léván kívül ide tartozott Bát mezőváros, Bars me­gyéből 16, Hont megyéből 7 falu 1 2, valamint 6 puszta. A változásoknak megfelelően szükség volt a birtokközpont bővítésére. 6 MOLP 108. Rep. 23. Fase. E. No. 206. 7 MOL P 108. Rep. 23. Fase. II. No. 2010. 8 MOL P 108. Rep. 23. Fase. E. No. 252. 9 MOLP 108. Rep. 23. Fase. E. No. 269. ío SEDLAK, 1973. 113. p. 11 Statny Archiv v Nitre pobocka Levice (Lévai Levéltár) Léva város vezetőségének jegyzőkönyvei 1733. január 3. 12 Utóbbiból egy társbirtokos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom