Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves Megyében
120 Az érseki vadaspark 12 000 kh. kiterjedésű erdőségében, még a 20. század elején is tömérdek gímszarvas élt. A 30-60 egyedből álló szarvas csapatok közönségesnek számítottak. Samassa József érsek idejében a vadbőségre jellemző, hogy a karácsonyi kétnapos hajtóvadászaton egy vadászra annyi gímszarvas jutott libasorban, hogy nyolcszor tudott duplázni, azaz 16 lövést adhatott le. 8 4 1909-ből származó adat szerint itt évente 8-10 db szarvasbikát, 80-100 db szarvastehenet, 60-80 db őzet, s 8-10 db vaddisznót ejtettek. 8 3 A két világháború közötti időszakban még ideális vadászterület volt a vadaskert. 1929. január 21-én az itteni erdőségben megrendezett főúri hajtóvadászaton 12 vaddisznót lőttek. Gr. Bethlen István miniszterelnök egymaga 4 disznót ejtett el. A hely vadászati szempontból az ország legjobb vadászterületei közé tartozott. Az óriási kanok nem tartoztak a ritkaságok közé. Éppen Bethlenék vadászata után három 160-170 kg súlyú vadkant vettek puskavégre. 8 6 1945. tavaszán, a nagybirtokrendszer megszüntetéséről hozott törvény alapján államosították az egri érsekség birtokait, s ezzel az egykori vadaskert is megszűnt létezni. Párád A Károlyiak debrő-parádi uradalmának erdőgazdasága négy erdőgondnokságból állt, ezek a parádi, bodonyi, siroki és kőkúti gondnokságok voltak, élükön egy-egy szakképzett erdésszel. A parádi gondnokságot az erdőmester kezelte, aki az egész erdőhivatalt is felügyelte. A parádi gondnokság, az ún. „Vadaskert" magában foglalta a Recsk, Domoszló, Markaz községek határában fekvő erdőrészeket, s a parádi erdők zömét. Ennek a parádi ún. „ Vadaskertnek" a Kékes az egyik határpontja volt, amelyen a vadas sodronykerítése, mint a birtok dél felőli határa, a főgerincen húzódott. 8 7 A parádsasvári kastélyt gr. Károlyi Gyula építtette 1872-ben a lebontott cseviceflirdő helyén, Ybl Miklós tervei szerint. Majd 1882-ben ugyancsak Károlyi Gyula szintén Ybl tervei alapján német reneszánsz stílusban kétemeletes kastélyszárnyat emeltetett, 8 8 s köréje vadaskertet létesített. A parádi vadast 1878-ban kezdik kiépíteni. Ezt két tény igazolja. Az egyik, hogy ebben az évben kerítik be a vadaskertet, a másik, hogy a kerítés megépülése után, télen üzekedés után hoztak először 6 sutát, és egy szarvasbikát, s a következő évben még 7 szarvastehenet s egy szarvasbikát a területre. 8 9 A parádi vadaskert kiterjedéséről el84 KOLACSKOVSZKY, 1946. 134. p. 85 BOROVSZKY, 1909. 263. p. 86 KOLACSKOVSZKY, 1946. 134. p. 87 BOROVSZKY, 1909. 244. p. 88 CSIFFÁRY-CS SCHWALM, 2001. 131. p. 89 PÁLOSNÉNAGY, 1998. 154. p.
