Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

Á. VARGA László: Graefl József (A szolnoki polgári házból a szabolcsi főispáni székbe) • 437

évet vévén igénybe ..." 12 Ezt követően 1839 őszétől Pesten ügyvédként tevékenykedett, s közben a liberalizmus lelkes hívévé, Kossuth követőjévé vált.

13 így nem csodálkozhatunk azon, hogy Kossuth 1848. április 29-én a Pénzügyminisztérium álladalmi javak úrbéri osztálytanácsosává nevezte ki. Miután aktív tagja volt a pesti Radikális Körnek, ennek jelöltjeként - de a centrum által is támogatva -, 1848-ban harcba szállt Pest város főbírójának a székéért is. Az 1848. június 17-én tartott tisztújításon ugyan vesztett, s a konzervatívok jelöltje, Szász Mátyás lett a főbíró. A liberális sajtó nyomásának köszönhetően azonban rövidesen Szász lemondott és végül mégis a liberális eszméket valló Graefl József lett a főbíró,

15 ekkor leköszönt a pénzügyminisztériumi állásáról. A főbírói tisztséget 1849. január 12-éig biztosan betöltötte. Ez után viszont április végéig nem találkozunk nevével a városi tisztségviselők között. Egyes források szerint az osztrákok fosztották meg tisztségétől.

16 Tették mindezt annak ellenére, hogy Graefl bizonyíthatóan ott volt a városi tanács január 5-én tartott rendkívüli ülésén, amikor is a tanács jelen lévő tagjai egyenként írásbeli nyilatkozatot tettek Windisch-Grátz előtt arról, hogy elismerik Ferenc Józsefet Magyarország törvényes királyának.

17 A császáriak 1849. április 24-ei pesti kivonulását követően Graefl április 28-án foglalta el ismét a főbírói széket.

18 Sőt azt követően, hogy Ságody Sándor alpolgármester ideiglenesen visszavonult, Rottenbiller Lipót polgármester pedig hírtelen beteget jelentett, ő elnökölt a tanácsüléseken, vagyis lényegében ellátta a polgármesteri feladatokat is.

19 Posztjárói véglegesen július 2-án, a város rendkívüli közgyűlésén lemondott le, "mivel a várost elhagyó kormánnyal és hadsereggel eltávozni szándékoz"-ott.

20 12 Nyírvidék, 1889. december 29. 4. „Graefl József f [nekrológja]." 13 Nyírvidék, 1889. december 29. 4. 14 PÁLMÁNY B., 2002. 322. 15 SPIRA Gy.-VÖRÖS K., 1978. 50. 16 Ezt látszanak megerősíteni a VÖRÖS K., 1978. 76. oldalán olvasható sorok. Eszerint az osztrákok január 5-ét követően „nemcsak Rottenbillert fosztották meg polgármesteri, Graeflt főbírói és Lánghot város kapitányi tisztségétől, hanem a tizenkét tanácsnok közül is elcsapták mind a négy liberálist, hogy azután helyettük polgármesterként a szélsőségesen reakciós Lechner Károly egykori tanácsnokot, főbíróvá és városkapitánnyá pedig az eddigi tanácsnokok közül a nem kevésbé reakciós Koller Ferencet, illetve Terczy Szilárdot nevezték ki, majd a tanácsnoki kart is kiegészítették hat további hasonszőrű hívükkeF\ 17 BFL. IV-1202/a Pest város tanácsának iratai. Tanácsülési jkv-ek 375. k. 78-203. 1 BFL. IV-1202/a Pest város tanácsának iratai. Tanácsülési jkv-ek 378. k. 357. 19 BFL. IV-1202/a Pest város tanácsának iratai. Tanácsülési jkv-ek 378. k. 380-381. 20 BFL. IV-1202/a Pest város tanácsának iratai. Tanácsülési jkv-ek 381. k. 65. 440