Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

TÓTH Péter: Frangepán Kristóf egri püspök és Perényi Péter követsége Zsigmond lengyel királyhoz (1540) • 411

TÓTH PÉTER Frangepán Ferenc és Perényi Péter követsége I. Zsigmond lengyel királyhoz A XVI. század elejének igen intenzív magyar-lengyel kapcsolatai Szapolyai János másfél évtizedes uralkodása alatt és az azt követő években még tovább bővültek, nem utolsósorban annak a különleges érzelmi viszonynak köszönhetően, amely I. Zsigmond lengyel királyt, II. Ulászló öccsét Magyarországhoz fűzte.

1 Zsigmond 1527 és 1530 között hallatlan kitartással próbálta tető alá hozni a békét volt sógora, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között (akivel ugyancsak rokoni kapcsolatban állott); tulajdonképpen az ő diplomatái érték el, hogy a két fél Olmützben és Poznanban egyáltalán a tárgyalóasztalhoz ült, noha megegyezés egyik helyen sem született. Amikor pedig 1539-ben leányát, Izabellát nőül adta Szapolyaihoz, ezzel mintegy legitimmé tette annak uralmát az egész keresztény Európa előtt. A kapcsolatoknak természetesen számos emléke található a Lengyel Királyság levéltáraiban, s ezeknek az emlékeknek a feltárása és közreadása fontos feladata a hazai forráskiadásnak. A forrásfeltárás elindítására a Klebelsberg-ösztöndíj segítségével nyílt lehetőség, s az eddig elvégzett munka eredményét, a Libri Legationum c. iratsorozat magyar vonatkozású iratait közreadó kötetet rövidesen a kezükbe is vehetik a korszakkal foglalkozó kutatók. A Libri Legationum sorozat, amint az elnevezése is mutatja, külpolitikai tárgyú iratok másolatait tartalmazza: követutasításokat, követjelentéseket, diplomáciai levelezést, államközi szerződéseket és hasonlókat. Első kötetét 1501ben, Aleksander Jagiello trónra lépésekor kezdték el vezetni a királyi kancellárián,

2 s több-kevesebb rendszerességgel folytatták egészen a független lengyel állam megszűntéig. A sorozat 40 kötetből áll. A kötetekbe nemcsak az éppen folyamatban lévő ügyek iratait másolták be, hanem olyan korábbi szerződéseket is, amelyeket a kancellária fontosnak ítélt az állam szempontjából (így jött létre például a sorozat III. kötete). A Libri Legationum köteteibe bemásolt iratoknak valamely része nem ismeretlen a magyar kutatás előtt, bár az ismertségnek az oka nem e kötetek használata, hanem az, hogy egyrészt a még meglévő eredeti iratanyagban végeztek kutatásokat a kiadók,

3 másrészt pedig egyéb, kancelláriai eredetű másolatő maga írta az 1528-ban Stanislaw Tarló számára kiadott követutasításban, hogy Magyarországot második hazájának (altéra patria) tekinti. Lásd a Libri Legationum IV. kötetében a 100a. foliót. Sulkowska, I. - Wozniakowa, M.: Inwentarz metryki Koronnej. Warszawa. 1975. Lásd például Ováry Lipót: A Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságának oklevél-másolatai. I-III. füzet. Budapest. 1901. Eredeti iratokat adott ki Maciej Dogiel is a Codex diplomaticus regni Poloniae et magni ducatus Litvániáé című mun411