Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
CSIFFÁRY Gergely: Fácánkertek Heves megyében • 83
1725 körül őshonos fafajokkal mesterségesen telepített természetszerű erdő. Ezt a feltételezést igazolja az erdő legöregebb kocsányos tölgyfája is, melynek kora kb. 270 év. Az erdőtelepítés óta eltelt kb. három vágásforduló során kialakult az eredeti növénytársulást megközelítő természetszerű erdő, mely minden szempontból védelmet érdemel"} 2 * * * * Végül szólnunk kell még a fácánosok és vadaskertek környezeti jelentőségéről. A Bükk hegység területén Diósgyőrben a középkorban királyi vadas, míg Felsőtárkányban és Szilvásvárad határában az újkorban püspöki és főúri vadaskertek létesültek. Ezek területe ma az 1977-ben létrejött Bükki Nemzeti Park része. A Mátrában Párádon, a Károlyi grófok egykori nagy kiterjedésű vadasa és fácánosa napjainkban a Mátrai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területét képezi. Visegrád körüli vadaspark Mátyás király uralkodása óta egységes erdőbirtokként maradt fenn, amely - átvészelvén a török hódoltság korát - a Habsburg királyok idején is a kincstár birtoka maradt. A napjainkban az itteni 60 000 hektárnyi állami erdőterületen jelenleg egyedülálló bioszféra-rezervátum működik. A visegrádi királyi palota, a fellegvár és az egykori vadaspark együttesének esélye van arra, hogy a világörökség részének nyilvánítsák. 129 Az, hogy a napjainkban a középkori vagy újkori urasági vadasok és fácánosok védett természeti területek lehettek, felvet egy kérdést: miért? Kétségtelen tény, hogy ebben jelentős szerepet játszik, hogy azokat mind a magánföldesurak idején, mind pedig az állami korszakban, létezésük kezdeteitől egységesen kezelték. Hozzájárult ehhez az is, hogy a viszonylag nagy kiterjedésük ellensúlyozta az emberi beavatkozás: favágás, kőbányászat, erdei iparok, mész- és szénégetés okozta sebeket, károkat. A fennmaradásukat elősegítette egy, a középkortól meglévő gyakorlat is, amely a királyi, főpapi és főúri kastélyok építésével és a vadászat szenvedélyével kapcsolatos. A kastélyokhoz feltétlenül létesítettek kastélykerteket. A díszkertek ugyan mesterséges létesítmények, amelyeket fák, bokros cserjék és virágos növények együttesével alakítottak ki. Viszont az épített díszkertek szinte mindig érintkeztek a mellettük felállított fácánosokkal. Ezek a fácánkertek még részben megmaradtak természetes állapotukban, mert a vadászat kedvtelése végett irtásokkal tagolták, s általában kerítették vizesárokkal, sövénnyel, palánkkal vagy drótkerítéssel. A díszkertekhez, fácánosokhoz kapcsolódtak - mintegy legyezőszerüen - a természetes állapotában hagyott, erdőkkel és tisztásokkal tagolt, szintén kerítéssel övezett vadaskertek. KONDOR István: A kerecsendi Berek-erdő c. írása, 1991. december 9. Élet és Tudomány, 2001. január 19. LVI. évf. 3. szám, 93. 98
