Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49
vádjával a népbíróságok megszüntetése után is indítottak büntetőeljárásokat. A politikai helyzet változásával - a kommunista diktatúra teljes körű kiépítésével a háború alatt elkövetett tettek különösen alkalmasak voltak a zsarolásra, a likvidálás elrendelésére. Az a kampányszerű munka azonban, amely 1958-60 között ez ügyben megmutatkozott - mind az érintettek körét, mind az ítéletek súlyosságát illetően - egyedülálló volt. 1958 májusától a Belügyminisztérium II/5-b. alosztálya - ügynöki operatív felderítő munka során - több olyan csendőrnyomozó és politikai detektív nyomára bukkant, akik 1945 előtt részt vettek kommunisták és más baloldali érzelmű személyek elleni nyomozásokban, bántalmazásokban. Megállapították, hogy a felderített nyomozók közül többeket e cselekedeteikért már felelősségre vontak, „azonban vagy a NOT felmentette őket, vagy pedig a Népbíróság olyan kevés ítéletet szabott ki, hogy nem áll összhangban az általuk elkövetett bűncselekmények súlyosságával^'. 24 Több olyan személyre is rábukkantak, akik 1958-ig illegalitásban éltek, vagy más népi demokratikus országban ítélték el őket, s idáig zavartalanul éltek Magyarországon. A bizonyítás érdekében a belügyminiszter 1958. augusztus l-jétől nyomozást rendelt el az üggyel kapcsolatban. A nyomozás során azokra a jelentős kommunistaellenes eljárásokra helyezték a hangsúlyt, amelyek oly „súlyos csapást mértek a magyar munkásmozgalomra", közel 6500-7000 „elvtársra". A rendelkezésükre álló adatok alapján ezekben az akciókban 290 csendőrnyomozó, 144 horthysta detektív, 15 VKF/2-es beosztott, összesen 449 személy vett részt, akik közül a háború után 13 főt halálra ítéltek és kivégeztek, 14 fő börtönbüntetését tölti, 28 fő nyugaton tartózkodik, míg 9 fő meghalt. A nyomozás során a fennmaradó 385 személy ügyében folytattak hálózati felderítő, kutató és vizsgálati munkát. Ennek eredményeképpen 126 fő őrizetbe vételére tettek javaslatot. Közülük 34 fő esetében perújrafelvételről lett volna szó. 25 Az ügyben eljáró Belügyminisztérium központi politikai nyomozó szerve a nyomozásokon túlmenően az egész büntetőeljárás előkészítésével foglalkozott 26 . Jelentéseikben, mely valószínűleg a belügyminiszternek készültek, utalás történik a , felső szinten létesített jogi bizottságra", amelynek feladatául adták az ügy problémás jogi vonatkozásainak megoldását. Utalnak arra is, hogy a Legfőbb Ügyészséggel egyeztettek az ügyész személyét illetően, illetve az eljáró bíróságról (Fővárosi Bíróság), sőt a bíró személyéről is (dr. Tutschek Gusztáv) TH 0-11/202 „Verők" dosszié Cs-590. Történeti Hivatal 0-11202 sz. irat. Az érintett osztály vezetője vélhetően az a Hollós Ervin rendőr alezredes volt, aki a későbbiekben többek között erről a témáról, majd a forradalomról - igencsak pártos megközelítéssel - több könyvet írt. 63
