Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49
csendőr őrnagy, később Németh Ferenc csendőr őrnagy látta el, figyelembe véve a nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező Juhász István intencióit. A karhatalmi akciók nyomán több tucat kommunistát tartóztattak le, adtak át a statáriális bíróságoknak és hűtlenség vádjával számos halálos ítéletet hoztak. Az elrettentést szolgáló kivégzések azonban nemhogy visszafogták volna az ellenállást, akcióik egyre erősödő tendenciát mutattak. Egyre gyakoribbak voltak a csendőrséggel és a katonasággal szembeni nyílt fegyveres összetűzések. Novemberben pedig megalakult Bácska egyetlen szervezett partizánosztaga, az 58 főt számláló sajkási partizáncsoport. A „csetnik és kommunista garázdálkodás" felszámolására indított 1942. január 4-i sajkási razziát - több partizán halálát követelve - a rendteremtők sikerrel vívták meg. A tisztogatási akciók, Csurog, Zsablya és Sajkásszentiván községek területén is folytatódtak. A foglyokból kicsikart vallomások megerősíteni látszottak gyanújukat egy nagyarányú fegyveres felkelésről. Ezt követően kiszélesítették a tisztogatás földrajzi határait, és Újvidéken is - mint a partizánok feltételezett búvóhelyén - elrendelték az általános razziát. A több ezer civil halálos áldozatot - főleg szerb és zsidó származásút - követelő „partizánvadász" akció méltán felháborította mind a külföldi, mind a hazai közvéleményt. Olyannyira, hogy - a korszakban példátlan módon a razzia 15 főbűnösét 1943 decemberében hadbíróság elé állították. Az ügyész a fővádlottakra a legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte. Az ítélethirdetés elől azonban Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy, Grassy József vezérőrnagy, Deák László ezredes és Zöldy Márton csendőr százados Németországba szöktek, ahol az SS birodalmi vezetőjének a vendégei voltak. Az itthon maradt tizenegy csendőr tiszt vádlottat 10-15 évig terjedő fegyházbüntetésre ítélték. A nyílt nyomozások mindettől függetlenül tovább folytatódtak, s egészen a terület felszabadításáig tartottak. 2. Az 1959-60-ban lefolytatott büntetőeljárásokról 2.1. Kitekintés a II. világháború utáni népbírósági eljárásokra 1945 áprilisában az Ideiglenes Nemzeti Kormány annak érdekében, hogy mindazokat megbüntesse, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, megalkotta a népbíráskodásról szóló rendeletét (a továbbiakban NBR) 15 . A rendelet meghatározta a háborús és népellenes bűncselekmények fogalmát és azok törvényi tényállását. Témánk szempontjából a következő meghatározások fontosak: ,JIáborús bűnös az,... aki általában akár belföldön, akár külföldön felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának. ... Népellenes bűntettben bűnös az is, aki maga15 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. és 1440/1945. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról az 1945. évi VII. törvénycikk által emelkedett törvényerőre. 58
